orvostudor, kir. tanácsos, Lipót-rend kiskeresztese, a magy. tud. Akadémia t. tagja, a pesti egyetem rendes tanára s az orvosi kar nyug. igazgatója, szül. 1775. okt. 10. Mindszenten Csongrád-megyében, hol atyja, ki sopronmegyei nemes családból származott, jegyzői hivatalt viselt, később mint megyei esküdt s számvevő Algyőre s végre Szegedre költözött, hol fiát a középiskolába járatta, s ez tanulását Budán folytatta, az orvosi tanulmányokat Pesten és Bécsben végezvén, 1798. szept. 4. Pesten tudori oklevelet nyert. 1799-ben a polgári sebészeknek mint correpetitor orvosi leczkéket adott. 1802. decz. 24-től mint helyettes tanár a boncztant tanította az egyetemen és rendes tanárrá kineveztetvén, 1803. jan. 31. foglalta el székét és 1840-ig a különös kór- és gyógytant adta elő; e mellett 1806-ban a városi kórház igazgatójává és városi főorvossá választatott. 1810-ben rectori hivatalt viselt. 1831-ben a m. tud. Akadémia t. tagjává és 1841. febr. 9. az orvosi kar igazgatójává neveztetett ki. A pesti tud. egyetem 1848-ban ülte meg orvosi pályájának félszázados ünnepét. 1807-ben két hónapot töltött Párisban, később Németországot utazta be; 1828-ban három hónapig időzött Angolországban; 1834-ben beutazta Felső-Magyarországot. Meghalt 1858. jul. 2. Pesten.
1806. aug. 7. Schraud Ferencz főorvos, 1807-ben Rácz tanár, 1808-ban Schönbauer fölött tartott emlékbeszédet. 1841. máj. 20. először gyűjtötte össze Pestre az orvosokat és természet-vizsgálókat az egyetem nagy termébe. Czikke van a Zeitschrift von und für Ungernben (1802.)
Munkái:
1. A himlő veszedelme ellen való oktatás. Pest, 1800. (2. megbőv. kiadás. U. ott, 1801.)
2. Kurzer Innbegriff der nöthigsten Grundsätze zur Kenntniss und Heilung der gewöhnlichsten inneren Krankheiten der Menschen. U. ott, 1801. (Ism. Annalen der Österr. Literatur 1802. 64. sz.)
3. Rövid oktatás a mentő himlőnek eredetéről, természetéről és beoltásáról. U. ott, 1802. (2. bőv. kiadás. Buda, 1816 és 17. E munkát a m. kir. helytartótanács 1817 és 18. német, tót, rumén és horvát nyelvre fordíttatta s kiosztatta.)
4. Elementa politiae medicae. Budae. 1807.
5. Elementa medicinae forensis. U. ott, 1811.
6. Az orvosi tudománynak rövid rajzolatja. U. ott, 1812-13. Két kötet. Ugyanez németűl.
7. Kurzer Abriss des medicinischen Unterrichtes. U. ott, 1813. Két kötet.
8. Elementa medicinae practicae. Pestini, 1833-34. (Fia ifj. B. Ferencz adta ki öt kötetben.)
Arczképe Rohn és Grund által kőre rajzolva. (Pest, 1864.) a M. Orvosok és Term. Munkálatai IX. kötete mellett.
Közhasznú Esm. Tára II. 188.
Österr. National-Encycl. 1835. I. 253. VI. Suppl. 365.
Orvosi Tár 1831. 79.
Status prasens reg. lit. Universit. Ung. 1830. 17.
Ujabbkori Ism. Tára I. 492.
Ferenczy és Danielik, M. Irók I. 43.
M. Akad. Ért. 1858. 452.
M. Akad. Almánach 1863.
Orvosi Hetilap 1858. 40. sz. Mellékl.
Dr. Kovács Sebestény Endre Emlékbeszéd. Pest, 1858.
M. Orvosok és Term. Munkálatai I. III. V. VII. IX. 1864. arczk. X. 1865.
Pauler Tivadar, Egyet. Rectorai 19. l. és Budapesti Egyetem Tört. I.
Toldy, M. Nemz. Irod. Tört. 1878.
Szinnyei Könyvészete és gyászjelentés.