debreczeni főorvos, szül. 1697-ben Borsod városában nemes családból; szüleit korán elvesztvén, a humaniorák végeztével Erdélybe ment Kemény János gróf fiának nevelésére, kivel utóbb külföldi akadémiákat látogatott, hol magát az orvosi tudományokban képezte; a hallei egyetemen 1731. márcz. 21. orvostudorrá avattatott. Visszatérvén Erdélybe, ott gyakorló orvos lett, majd Debreczen város hivta meg rendes orvosának 12 frt évi fizetéssel, mely az 1739-40. pestis alkalmával 40 frtra emeltetett. Meghalt Debreczenben 1749. decz. 3.
Munkája: Dissertatio inaug. medica de dolore cephalo. Vom Kopf-Weh. Halae Magd., 1731.
Leirta az 1739. debreczeni pestist; e mű latin kézirata a város levéltárában őriztetik; egy másik kézirati munkája: De remediis prophylaticis.
Weszprémi, Succincta Med. Biogr. Cent. I. 16. Tom. IV. 162.
Horányi, Noa Memoria.
Katona, Historia Critica XXXVIII. 851.
Petrik Bibliographiája.