Bencsik Mihály (györgyei és füzesmegyeri),
egyetemi jogtanár, szül. 1670 körül Jászberényben; latin tanulmányait a Jézus-rendbeliek gyöngyösi középiskolájában végezte; innen a nagyszombati egyetemre ment, hol a széptudományok és bölcselet mestere lett 1690-ben; majd a jogtudományok tanulására adta magát és 1691. szept. 2. a hazai jogból, 1693. jan. 7. pedig a császári jogból nyilvánosan vitatkozott. Tanulmányai befejeztével ügyvéddé lett, utóbb pedig az esztergomi káptalan és Pozsony vármegye ügyésze, Nagyszombat város tanácsosa s az ottani egyetemnél a hazai jog elméletének húsz éven túl rendes tanára volt. 1712-ben és 1714-15-ben Nagyszombat városának országgyűlési követségét viselte; ő volt a katholikusok közűl az első, ki a magyar közjogot tüzetesen tárgyalta. Meghalt 1728-ban.
Munkái:
1. Conclusiones patrio-juridicae ex consvetudinario jure inclyti apostolici regni Hungariae. Tyrnaviae. 1691.
2. Dissertatio prooemialis cum conclusionibus ex libro I. et II. institutionum imperialium. U. ott, 1693.
3. Novissima diaeta nobilissima principis ss. et oo. inclyti regni Hungariae partiumque eidem annexarum sive propositiones academicae lege nobilitares... jus patriae publicum redolentes. U. ott, 1722.
Horányi, Memoria I.
Katona, Historia Critica XXXVIII. 851.
Fejér, Historia Acad.
Pauler Tivadar, M. Akad. Értesítő és Adalékok.
Nagy Iván, Magyarország Családai II.
Szabó Károly, Régi M. Könyvtár II.
Petrik Bibliographiája.