jogtudor, pesti váltójegyző, az államvizsgálati bizottmány birói s jogtörténelmi osztályának tagja, szül. 1819. júl. 17. Budapesten; 1845-51-ig Pest város törvényszéke rendes jegyzője, később Pestmegyei törvényszéki ülnök és a budai országos törvényszék tanácstitkára. 1855-ben pesti ügyvéddé neveztetett ki. Meghalt 1884. okt. 25. ugyanott.
Rejtvényei, költeményei s fordított beszélyei a Regélőben (1838-40.), Pesti Divatlapban (1848.), Nemzetőrben (1848.) jelentek meg; később politikai czikkeket is irt a lapokba s jogi kérdéseket fejtegetett a szaklapokban; birálatai s ismertetései többnyire álnév alatt vagy nevének kezdőbetűjével jelentek meg; nevelési czikkei a Divatcsarnokban (1854.) vannak.
Munkái:
1. Közhasznú levelező. Buda. 1848.
2. Életszabályok világba lépő leánykák számára. Francziából ford. Pest, 1854. (Ism. P. Napló 192. sz.)
3. Egyetemes jogtörténet kérdések és feleletekben. Bpest, 1876. (Cujatius álnév alatt.)
Kézirati verse: Nincs jobb élet mint Magyarországban cz. verse a n. muzeum kézirattárában.
Nagy Iván Magyarország Családai I. 2. 5.
Egyetemes M. Encyclopaedia VI. 46.
Magyarország 1880. 186. sz. (Petőfi és Bellágh. Laukától.)
P. Napló 1884. 297.
Petrik Bibliographiája és Bellaagh Aladár szives közlése.