középiskolai tanár, B. József ügyvéd fia, szül. 1853. júl. 8. Pesten; a gymnasiumot ugyanott és Esztergomban végezvén, előbb az esztergomi papnevelő intézetnek, azután a budapesti egyetem hittudományi karának volt hallgatója. Majd a középiskolai tanári pályára készült és az egyetem bölcseleti karának nyelvészeti, irodalmi, történeti s philosophiai előadásait hallgatta. 1877-ben középiskolai tanári-oklevelet nyert. Tanított a sümegi községi alreáliskolában, a körmöczbányai állami főreáliskolában és a trencséni kir. kath. főgymnasiumban; jelenleg a körmöczbányai áll. főreáliskola tanára.
Irodalomtörténeti, paedagogiai s aesthetikai czikkei a következő lapokban és folyóiratokban jelentek meg: Balaton és Vidéke (1876. A. jegy alatt.), Sümegi reálisk. Értesítője (1876.), Zalai Közlöny (1876.), Magyar Állam (1876. 143. sz.), Kelet Népe (1876. 230. sz. -h-r. jegyek alatt.), Trencséni főgymnasium Értesítője (1879.), Pesti Napló (1880. 1. sz. B. A. jegyek alatt.), Vágvölgyi Lapok (1880, 1882. B. és B. A. jegyek alatt.), Magyar Szemle (1881. -h-r. jegyek a.), Közoktatás (1882-83. -h-r. jegyek a.), Trencséni főgymn. Értesítője (1882.), Hazánk (1884. Kossuth az iró s szóló. Csengerynek Kossuthról való tanulmányának birálata. -h-r jegyek b.), Kormöczbányai főreáliskolai Értesítője (1886. 1890.), Egyetértés (1886. decz. 25. -h-r jegyek a.), Figyelő (1887. -h-r jegyekkel Pázmny Péter. Tanulmány), Bars (1889.), Felvidéki Hiradó (1890.)
Munkái:
1. A magyar hirlapirodalom története. Trencsén, 1877. (Kőnyomat.)
2. A tizenhetedik század franczia drámairodalma. U. ott, 1877. (Kőnyomat.)
3. Pázmány válogatott egyházi beszédei. Életrajzzal és szótárral. Bpest, 1889. (Jeles Irók Iskolai Tára XXXVI.)
Kéziratban: Káldi válogatott egyházi beszédei. Életrajzzal és szótárral.
M. Könyvészet 1877. és önéletrajzi adatok.