szepesi megyés püspök; szül. 1757. decz. 1. Dezséren Trencsénmegyében; 1774-ben az esztergommegyei növendék papok közé vétetett fel; a bölcseletet Nagyszombatban, a theologiát a bécsi Pazmaneumban végezvén, 1781-ben áldozó pappá szenteltetett; Csúzon és Udvardon káplánkodott; a pozsonyi papnevelőben három évig mint tanulmányi igazgató s háromig mint a keresztény erkölcstan tanítója, egy évig mint seminariumi igazgató működött. Ekkor a papnevelő intézet feloszlatván zsigárdi plébános lett, hol 9 évet töltött; 1809-ben esztergomi kanonokká, 1810. a pesti seminarium igazgatójává neveztetett ki; 1820-ban érseki főhelyettes lett; 1821. vál. püspökké s 1823-ban szepesi megyés püspökké neveztetett ki. Meghalt 1847. márcz. 5. Szepeshelytt.
Munkái:
1. Carolus Ambrosius archiepiscopus Strigoniensis... oratione funebri laudatus... Budae, 1809.
2. Animadversiones in libellum: de potestate et juribus status in bona ecclesiae et clericorum. U. ott, 1811.
Egyetemes M. Encyclopaedia VII.
Patrik Bibliographiája I. 219.