jogtudor és ügyvéd, B. Jónás hőgyészi ág. ev. lelkész unokája, szül. 1841. aug. 10. Vanyolán Veszprémmegyében, hol atyja ág. ev. lelkész volt; középiskoláit a pozsonyi lyceumban, a jogot a budapesti egyetemen elvégezvén jogtudori, köz- és váltóügyvédi oklevelet szerzett. 1867-70-ig Veszprém-megye t. szolgabirája, 1870-ben Győrött ügyvéd, 1875-84. a győri ügyvédi kamara titkára, ezen időtől alelnöke, 1884-től a dunántúli ág. ev. egyházkerület világi főjegyzője, 1881 óta pedig a győri ág. ev. elemi iskolák iskolaszéki elnöke.
Irodalmi működését 1858-60-ban a Kalauz cz. budapesti hetilapban kisebb elbeszélésekkel kezdte s a Vasárnapi Ujságban (1861-65.) ismeretterjesztő czikkekkel, a Hölgyfutárban (1861-63) életrajzokkal stb. folytatta; irt még a Hazánk és a Külföldbe (1871), Jogtudományi Közlönybe (1876); politikai és szaklapokban is jelentek meg czikkei. Győrött 1870-től a Győri Közlöny, Győri Hiradó, Győri Figyelő, Garabonczás Diák, Hazánk cz. lapok folytonosan közöltek tőle dolgozatokat, Ostorfi s más álnevek alatt is.
Önéletrajzi adatok.