országgyűlési képviselő, szül. 1847. febr. 9. Somogymegye Gamás helységében; a középiskolát Kaposvárott, Kecskeméten és Pécsett végezte s a 6. osztály befejeztével a pécsi papi semináriumba lépett. Bölcseleti tanulmányainak végeztével a budapesti központi seminariumba küldték; nem sokára azonban megvált a papi pályától és a jogot hallgatta az egyetemen. Ugyan ekkor (1870-ben) hirlapiró s a Pesti Napló szerkesztőségének tagja lett. Mint ilyen br. Kemény Zsigmond mellett titkárként működött. 1874-ben ügyvédi vizsgát tett és a kir. táblához segédfogalmazónak nevezték ki. 1884 óta a sepsi-szt-györgyi kerület szabadelvűpárti képviselője; tagja s jegyzője az igazságügyi bizottságnak.
Már mint jogász kezdett irogatni 1869-ben és a szépirodalommal foglalkozott, költeményeket és szinműveket irt, sokat fordított francziából, spanyolból és olaszból; az Ellenőr szerkesztőségébe lépve, a külföldi rovat vezetője, majd vezérczikkiró lett; e minőségben működik jelenleg a Nemzetnél; czikkirója a Neues Pester Journalnak, egy ideig a Pesti Hirlapnak is dolgozott; de azonfelül számos lap közli czikkeit, igy a Fővárosi Lapok (1872. 1875-76. 1888. versek és Cid-románczok), Magyarország és a Nagyvilág (1872. 1875. 1882.), Hazánk és a Külföld (1872.), Figyelő (1873.), Budapesti Szemle (1881. 1883.), Ellenőr (1882. 369. 370. sz.), Pesti Hirlap (1882. 276. sz. és 1889.), Pesti Napló (1883. 62. sz. 1886. 178. sz.), Koszorú (1885.), M. Salon (1885.), Nemzet (1886. 328. sz. 1887. 67. 129. sz.), Ország-Világ (1887-88.), Erdélyi Képes Ujság (1889.) sat.
Munkái:
1. Egy sziv története Castelar Emil után spanyolból ford. Bpest, 1874.
2. Barna Arthur, Regény. U. ott, 1880. (Ism. Egyetértés 1879. 251. sz. Havi Szemle IV. 218.)
3. Gladstone és a keleti válság. U. ott, 1880.
4. Az egyéni szabadság Európában és Magyarországban. U. ott, 1880.
5. A szabadság országa. Rajz. U. ott, 1881. (2. cz. kiad. U. ott, 1884.)
6. A democratia Magyarországon. U. ott, 1881. (Ism. Századok.)
7. A büntetőjog tudományos programmja. Carrara Ferencz után olaszból ford. U. ott, 1881. Két kötet.
8. A magyar doctrinairek. U. ott, 1882. (Ism. Bud. Szemle XXX.)
9. Kemény Zsigmond, a forradalom s a kiegyezés. U. ott, 1883. (Ism. Egyetértés 69. 96. 98. 124. sz. – 2. jav. és bőv. kiadás. U. ott, 1884.)
10. Magyarosodás és magyarosítás. U. ott, 1883.
11. A szép Diego, Vigj. 3 felv. Moreto után spanyolból ford. U. ott, 1883. (Spanyol szinműtár 4.)
12. Legujabb politikai divat. U. ott, 1884. (Timoleon névvel. Ism. Bud. Szemle XXXVII.)
13. Társadalmunk és nemzeti hivatásunk. U. ott, 1884. (Censor névvel.)
14. Az angol mezőgazdaság. Lavergne Leo után ford. U. ott, 1885. (A magyar viszonyokat ismertető előszóval.)
15. Magyar érdek Erdélyben. Czikk-sorozat a Székely Nemzetből. Sepsi-Szent-György, 1885.
16. Cid. Spanyol románczok. Ford. Bpest, (1886. Magyar Könyvesház 128-130. Ism. Bud. Szemle XLVIII. Nemzet 110. sz.)
17. Uj korszak és politikai programmja. U. ott, 1889. (Atticus névvel. Két kiadást ért. Ism. P. Napló 301. sz.)
18. Saját becsületének orvosa. Calderon színműve. Spanyolból ford. Győr, 1886. (Egyetemes könyvtár 16.)
Magyar Könyvészet 1879-86.
Horváth Ignácz, M. Könyvészet 1884.
Bud. Hirlap 1884. 264. sz.
P. Hirlap 1885. 342. sz.
Koszorú 1885. (Fülöp Adorján.)
Sárosmegyei Közlöny 1887. 12. sz.
Halász Sándor, Országgyűlési Almanach. Képviselőház.
Sturm, Uj Országgyűlési Almanach.
Magyar Salon 1888. arczk.
Corvina 1889. 30. sz.
Akadémiai Értesítő 1890. Tagajánlások.