a Hermannstädter Zeitung szerkesztője, szül. 1824. decz. 24. Nagy-Kanizsán, Zalamegyében, ugyanott a kegyesrendieknél végezte a gymnasiumot; 1841. és 1842-ben a pesti egyetemen a bölcseleti, 1843. és 1844-ben a zágrábi akadémián a jogi tanulmányokat hallgatta. 1847 végén a pozsonyi országgyűlés tárgyalásait kisérte figyelemmel és 1848. márcz. 13. csatlakozott az országgyűlési fiatalsághoz, mely Kossuthot Bécsbe kisérte. Itt maradt, az ujonnan keletkezett lapokba dolgozván, és részt vett a májusi torlaszos harczok mozgalmaiban júniusig. Az első tiz honvédzászlóalj hirére Pestre sietett és a II. honvéd-zászlóaljba lépett. Részt vett a szerbek elleni harczokban, úgy később is több ütközetben; 1849. máj. hadnagy lett. Világosnál az osztrákoktól elfogatott, de megszökött és Pesten rejtőzött; azután Marosvásárhelyre ment nevelőnek Kabdebo Ferencz családjához. 1852-ben Rhédey István gróf társaságában Olaszországba utazott. 1853-ban Bécsben tartózkodott. 1854-ben visszament Marosvásárhelyre s magántanítással foglalkozott. 1857-ben Kolozsvártt átvette a Magyar Futár szerkesztését. Egy év mulva visszatért Marosvásárhelyre s 1860-ban Marosszék tiszt. aljegyzője lett. Ekkor buzgón fáradozott egy állandó szinház létesítésén id. Teleki Domokos gróf társaságában. 1863-ban Nagy-Szebenbe költözött. 1866-ban Pestre ment, hol 1867. augusztusig maradt és a hirlapirodalomnak élt; ekkor Nagy-Szebenbe tért vissza, hol 1887 óta a Hermannstädter Zeitungot szerkeszti hazafias szellemben.
Bécsi tartózkodása alatt 1853-ban Warrens Lloyd-ja és Saphir Wochenkrebs-e számára irogatott; 1858-60-ban a Marosvásárhelyi Füzetekbe dolgozott és egyúttal sűrűen irt a Dózsa Dániel Kolozsvári Közlönyébe, Vida Károly Magyar Futárjába, Tóth Kálmán Hölgyfutárjába (Náprádi Y-Z. álnév alatt) és Bolond Miskájába (a Kipfelhauser-rovatot és Commis voyageur-czikkeket); a Wanderer számára Bécsbe s az Allg. Zeitungba is küldött czikkeket, 1863-ban Szebenből a tartománygyűlésről irt tudósításokat a hazai lapokba. 1866-67-ben Pesten Bausznern József és Ludasy (Gans) Mór lapjaiba dolgozott és a bécsi s más külföldi közlönyökbe irt. 1867 augusztustól Nagy-Szebenből a Pester Lloydba, Reformba s Ellenőrbe küldött czikkeket az erdélyrészi nemzetiségi állapotokról.
Munkái:
1. A politikai közigazgatás Erdély nagyfejedelemségében. Grimm József lovag után. Nagy-Szeben, 1857. Három kötet.
2. Megvilágítása azon emlékiratnak, melylyel a királyföldhöz állítólag tartozó Szelistye és Talmács fiókszékekbeli községek közjogi viszonyaik rendezését kérik. Bruckner Vilmos után németből ford. U. ott, 1869. (Névtelenűl.)
Szerkesztette 1857-58-ban a Magyar Futár cz. politikai hetilapot Kolozsvártt; 1864-ben a Siebenbürger Correspondenz cz. kőnyomatú lapot Nagy-Szebenben; ugyanott az Erdélyi Hetilapot, 1864. okt. 1-től 1865. decz. 28-ig; 1887 óta pedig a Hermannstädter Zeitungot szerkeszti.
Molnár György, Világos után. 210. l. és önéletrajzi adatok.