zsidó családból származott és eredetileg Racidula-nak hivták; ezen néven volt ismeretes az 1848/49. szabadságharczban, midőn kéműl szolgált a magyaroknak; utóbb vette föl a báró Beck nevet. A világosi fegyverletétel után kivándorolt és Londonban telepedett le, hol a titkos rendőrség szolgálatában is állott, de zsarolásai miatt elfogták és vizsgálati fogságában meghalt 1851-ben.
Munkája: Personal advantures during the late war of independence in Hungary, London, 1850. Két kötet. (Beck Vilma bárónő névvel. Ugyanez németűl is megjelent: Memoiren einer Dame während des letzten Unabhängigkeitskrieges in Ungarn. London, 1851. czímmel. A párisi Constitutionel 1851. febr. 18.-márcz. 14. számaiban közzé tette franczia fordításban. Azt állították többen, hogy a nevezett munkát nem ő irta, sőt Smith Tolmin angol államügyész ismerte a szerző nevét is.)
Wursbach, Biogr. Lexikon.
Kertbeny, Die Ungarn im Auslande.
Egyetemes M. Encyclopaedia V. 919.
M. Lexikon III. 282.
Petrik Bibliographiája I. 204.
Gömör-Kishoni 1890. 25. sz.