1848-49. magyar ezredes és Görgey táborkarának főnöke, szül. 1821. márcz. 19. Pesten, hol a piaristák gymnasiumában tanult, honnan 1832-ben a váczi katonai nevelőintézetbe s 11 hónap mulva 1833. szept. a bécsi mérnöki akadémiába került, hol 1839-ig maradt. Ezen év szept. 30. a 11. számu gyalogezredhez nevezték ki hadnagynak és a neuhausi hadapród-iskola tanárának. 1843-ban elbocsátást nyert. Ezután 1844-46-ig Bécsben élt és az irodalommal foglalkozott. Utazott Lipcsébe, Frankfurtba s Badenbe; 1847. őszén Svájczba ment. 1848. márcz. Berlinben volt, honnan juniusban Pestre jött. Itten szept. 20. István főherczeg szállásmesteri karához neveztetett ki főhadnagyi ranggal; okt. 20. százados, nov. 20. őrnagy, 1849. febr. 1. alezredes, febr. 27. ezredes lett a magyar-hadseregben. Mint Görgey kedvencze mellette harczolt és a többi közt Buda ostromának tervét is ő készítette. 1849. aug. 1. leköszönt és 13-án orosz, 26-án osztrák fogságba került; nov 1. hadi törvényszék elé állíttatott, mely őt nov. 16-án halálra itélte, de az itéletet 18 évi várfogságra változtatta, melyből azonban már 1850. jun. 12. kiszabadult, mire Pesten élt. Meghalt 1864. jun. 11. a gleichenbergi fürdőben szegénységben.
Első költői kisérlete a pesti árvizkárosultak javára Witthauer által kiadott Albumban (1838.) jelent meg; nehány vezérczikket irt a Pesti Naplóba az 1855. keleti háborúról.
Munkái:
1. Oesterreichische Flüchtlinge. Mannheim, 1847.
2. Die Belagerung von Ofen 1686 und 1849. Pest. 1853. (Némedy József névvel.)
A magyar szabadságharcz megirásával is foglalkozott, de kéziratai elvesztek.
Wursbach, Biogr. Lexikon XIV. Nachtrag.
Nefelejts 1864. 18. sz.