országgyűlési képviselő, szül. 1839. aug. 25. Komáromban, hol atyja B. József cs. és k. ezredes volt; középiskoláit Nagy-Szebenben végezte; 1856-ban mint dsidás tiszt a cs. hadseregbe lépett, hol négy évet töltött. Ekkor a nagy-szebeni jogakadémia hallgatója lett és letevén a vizsgát, a publicistikai s politikai térre lépett. A honvédség ujjászervezésekor 1869-ben mint lovas tiszt reaktiváltatta magát; de mivel e minőségben is politikát űzött, 1871-ben kilépett a honvédségből. 1872. febr. 12. Kőhalom választotta képviselőűl s ezóta folyton tagja a képviselőháznak és a magyar állameszme híve.
Munkái:
1. Die siebenbürgische Frage eine Weltfrage. Hermannstadt, 1865. (Lefoglalták).
2. Die providentielle europäische Mission des österreichischen Gesammtstaates. U. ott, 1866.
3. Der Ungarisch-österreichische Dualismus und die Aufgabe der modernen Demokratie. U. ott, 1868.
4. Mahnruf an Ungarn. U. ott, 1870.
5. Das Erwürgen der deutschen Nationalität in Ungarn. Denkschrift aus Siebenbürgen, mit Vorwort von Franz von Löher. München, 1874.
6. Der neue Ausgleich, wie er sein soll. Budapest, 1877.
7. Deutschland und Oesterreich-Ungarn. Leipzig, 1889. (1868-tól 1889-ig mondott beszédei, politikai czikkei s levelei. Ism. P. Napló 319. sz.)
Trausch, Schriftsteller-Lexikon I. 75. III. 551.
M. Könyv-Szemle II. 54.
Halász, Országgy. Almanach. Képviselőház.
Sturm, Uj Országgy. Almanach.