bölcselettudor, állami főreáliskolai tanár, szül. 1851. május 4. Budapesten; ugyanott végezte a gymnasiumot; 1870-ben Bécsbe ment, hol három évig különösen a bölcseletet, paedagogiát és német philologiát tanulmányozta. A triennium befejezése után egy évet külföldön töltött, Berlin, Strassburg és Párisban. 1874-ben visszatért hazájába s letette a tanári vizsgát, 1876-ban pedig a tudori szigorlatot. 1875. márcz. 1-től 1890 jún. 30-ig a szegedi állami főreáliskolánál volt rendes tanár; 1890. szept. 1-től Lőcsén ugyanazon minőségben működik.
Czikkeket irt a Középisk. Tanáregylet Közlönyébe, M. Zsidó Szemlébe, M. Tanügybe, Szegedi Hiradóba, Szegedi Naplóba és Pester Lloydba. Az 1884. jún. 30. iskolai zárünnepélyen tartott beszéde a szegedi reáliskolai Értesítőben (1885.) jelent meg.
Munkái:
1. Gondolkodás és tudás. Bölcseleti értekezés. Szeged, 1876. (Különnyomat a szegedi reáliskola Értesítőjéből.)
2. Goethe: Iphigenie auf Tauris. Bevezetéssel és magyarázó jegyzetekkel. Bpest, 1880. (Jeles Irók Iskolai Tára XIII.)
3. Goethe: Egmont. Bevezetessel és magyarázó jegyzetekkel. U. ott, 1887. (Jeles Irók Isk. Tára XXX. Ism. Egyet. Philol. Közlöny 1888.)
4. Schiller: Die Braut von Messina. Magyarázta. U. ott, 1889. (Jeles Irók Isk. Tára 34.)
5. Leibniz: Kisebb philosophiai művei, magyarra fordítva, egy bevezető tanulmánynyal L. élete és rendszeréről. U. ott, 1890. (Filosofiai Irók Tára, sajtó alatt).
M. Könyvészet 1876., 1880., 1887.
A budapesti kir. kath. főgymnasium Értesítője 1883.
Corvina 1889. 14. és önéletrajzi adatok.