1848-49. honvéd-őrnagy, szül. 1815 körűl Nagy-Enyeden; katonai pályára lépvén, 1848-ban Erdélyben volt főhadnagy a Károly Ferdinand hg-féle 31. gyalog-ezredben, midőn átlépett a honvédekhez; előbb Baldácsi tábornok, később Bem altábornagy főhadsegéde lett. 1849-ben április elején a deési térparancsnokságot vette át, mely tisztét aug. közepéig, a zsibói fegyverletételig teljesítette. Elfogatván, az aradi várba került és 1850. márcz. 14. tiz évi várfogságra itéltetett; aradi fogságának kitelése után nemsokára meghalt.
Emlékiratokat hagyott maga után, melyeket részben a börtönben irt; az 1849 piskii csatáig terjednek, folytatását a halál szakította meg. Makray László adta ki ily czímmel: Bauer őrnagy, Bem tábornok főhadsegédének hagyományai 1848 és 1849-ből. Pest, 1870. (Ism. Hon 252., 253. sz. Figyelő 1871. 1. sz.)
M. Hirlap 1850. 119. sz.
Hon 1863. 40. sz.