Kezdőlap

Battlay Imre,

kalocsai kir. ügyész, szül. 1843. nov. 5. Ó-Beszterczén Trencsénmegyében; középiskoláit Kecskeméten, Nagyszombatban és Nyitrán, a jogi tanfolyamot 1863-67-ben a budapesti egyetemen végezte. 1867-ben a magyar pénzügyi miniszteriumnál gyakornok, még ugyanazon évben tiszt. fogalmazó, 1869-ben pedig ügyvéd lett és azon évben Pestmegye megválasztotta tiszti alügyészévé a központi fenyítő törvényszékhez; 1871-ben kir. alügyész lett a kecskeméti kir. törvényszék mellett, honnan 1872-ben Kalocsára helyeztetett át, mire 1876-ban kir. ügyész lett.

Kisebb szépirodalmi dolgozatai 1861 óta a Tanulók Naplójában, a Családi Körben, a Fővárosi Lapokban részben Jáczint álnév alatt; jogtudományi czikkei a Magyar Igazságügyben jelentek meg.

Munkái:

1. Gulliver utazásai ismeretlen országokban. Az ifjuság számára Swift Jonathan után Hoffmann F. átdolgozásából magyarítá. Pest, 1865.

2. Az örökösödési köteles részről. Kecskemét, 1874. (Madarassy Lászlóval. A m. t. Akadémia által dicséretre méltatott pályamű.)

3. A dolus és culpa tana. Bpest, 1879. (Különnyomat a M. Igazságügyből, mely jutalomdíjjal tüntette ki.)

4. A végszükség joga. U. ott, 1880. (Különny. a M. Igazságügyből.)

5. A pénzbüntetés mint a hagyaték terhe. U. ott, 1881. (Különny. a M. Igazságügyből. Megjelent a magyar jogászgyűlés Évkönyvében is. 1882 Ism. Nemzet 1882. 34. sz.)

6. A jogos védelem. U. ott, 1882. (Különny. a M. Igazságügyből.)

7. A kisérlet. Jogtörténeti tanulmány. U. ott, 1885. (Különny. a M. Igazságügyből.)

Sajtó alá rendezi A kisérlet és A részesség czímű két nagyobb monographiáját, melyeket a m. t. Akadémia 1884-ben jutalomra érdemeseknek nyilvánított és dicséretre méltatott.

M. t. Akad. Értesítője 1873.

Petrik Könyvészete.

M. Könyvészet 1881. és önéletrajzi adatok.