ev. ref. prédikátor, debreczeni származású, hol középiskoláit végezvén, Rhédei Ferencz gróf költségén Hollandiában, az utrechti, leydai és franekerai akadémiákban tanult 1650-54-ig. Hazájába visszatérvén, előbb gr. Rhédei Ferencz erdélyi fejedelem udvari papja, később szent-jóbi és huszti, végre debreczeni prédikátor lett.
Munkái:
1. Disputatio theologica de potentia S. Scripturae. Lugd. Batav., 1653. (Coccejus Jánossal való vitatkozása.)
2. De SS. Litterarum auctoritate. U. ott, 1653.
3. De clementia. Franequerae, 1654.
4. De rerum differentiis. U. ott, 1654.
5. De divina providentia. U. ott, 1654.
6. Hangos trombita. Debreczen, 1664. (Alkalmi beszédek, ajánlva gr. Rhédei Ferencz máramarosi főispánnak. A hajdúvárosoknak a törökök által való fölégetéséről szól. Életrajzi adatokkal.)
7. Halotti prédikáczió, melyet gr. Rhédei László felett prédikállott. U. ott, 1664. (Külön czímlappal, de nem önállóan, hanem az előbbi munkával együtt jelent meg annak 163-208. lapjain.)
Bod, M. Athenás 30.
Weszprémi IV. 364.
Horányi, Memoria I. 134.
Katona, Historia Critica XXXVI. 718.
Szűcs, Debreczen II. 570.
Csokonai Album 241.
Szabó Károly, Régi M. Könyvtár I. 421. 422.
Tört. Tár 1886. 792. l. és Koncz József szives közlése.