a pálos szerzetnek buda-szentlőrinczi tagja, hihetőleg Erdélyben a Báthoryak előkelő családjából vette származását. A hittudományoknak élt és meghalt Eggerer szerint 1456. febr. 27., Gyergyesi szerint pedig még 1484-ben is élt.
Arczképe a n. múzeumban, festette egy szentlőrinczi pálos 1456-ban. A pálosok évkönyveiből tudjuk, hogy ő fordította nyelvünkre, számos szentek életén kivül, az egész szentirást. A kézirat közhit szerint a mult században az elefánti pálos klastromban még fenn volt. Ezen codexet 1782-ben a nagyszombati clarissák eltörölt kolostorából Fába Mátyás kapta, kitől az 1820. máj. 29. ajándékban a tinnini püspök Jordanszky Elek birtokába jutott. Ezen Jordánszky-codex, mely maga is másolat (1516-19.), és pedig nem a leggondosabb és hibátlanabb, magában foglalja 1. Mózes öt könyvét. (Az elől hiányzott részből két levél, mely az I. könyv első negyedfél részét tartalmazza, Nagyszombatban Jankovics birtokába jutott s ennek gyűjteményével a nemzeti múzeumba; a többi 22 levél Csemez József főgymn. tanár birtokából 1880-ban Esztergomba került és ezzel a codex közel teljes.) 2. Jozsue könyvét. 3. Birák könyvét. Ezen részei a codexnek 1519-ben irattak. 4. A négy evangelista. 5. Az apostoloknak járásokról való könyvet. 6. Az apostoloktól irt epistolákat. 7. Szent János evangelistának látásáról való könyvet. Jelenleg az esztergomi primási könyvtárban őriztetik. Kiadta a Régi Magyar Nyelvemlékek V. kötetében A Jordanszky-codex bibliafordítása czímmel Toldy Ferencz; a régi nyomtatványt az eredetivel összevetette, a Csemez-töredékkel kiegészítette és előszóval ellátta Volf György. Bpest, 1888.
Bod, M. Athenás 30.
Horányi, Memoria I. 133.
Toldy, M. Nemz. Irod. Tört. 1862. II. 104.
Kerékgyártó Árpád, Magyarok Életrajzai I. 141.
Egyetemes M. Encyclopaedia V. 805.
Volf György, Bátori László és a Jordánszky-codex. Bpest, 1879. (Értek. a ny. és sz. kör. VIII. 10.)
Uj M. Sion 1879.
Beöthy Zsolt, Szépprózai Elbeszélés I.