bölcselettudor, ev. ref. lelkész, szül. 1845-ben Málnáson, Háromszékmegyében; tanulmányait a nagyenyedi Bethlen-főiskolában 1871-ben végezte; egy évig mint köztanító bizatott meg a görög és latin nyelv tanításával. 1872-ben külföldre ment és 1874-ben bölcselettudor lett a tübingai egyetemen. Ez alkalomból irta: Lessings philosophische und religiöse Grundanschauung cz. értekezését, mely azonban kéziratban maradt. Ez év őszén haza jövén, az erdélyi püspök mellett mint titkár lett alkalmazva s a kolozsvári ref. gymnasium 5. és 6. osztályában a vallást tanította. 1876. ápr. 23. nagy-enyedi pappá választatott és azóta ott működik.
Lessing mint theologus cz. kisebb munkájával lépett fel az Egyházi Reformban (1872.), a Kovács Albert által szerkesztett Prot. Theol. Könyvtárba is írt (IX. és XII. köt.). Ezeken kivül több apró czikke van az Erdélyi Prot. Közlönyben és az Egyh. és Isk. Lapban.
Munkái:
1. Nagy papok életrajza. Bpest, 1877. (Többekkel együtt. Ism. Századok 1878.)
2. Tájékozás az ujabb theologia körében. U. ott, 1880. (Az erkölcstani részt irta.)
1876. jun. 1. az Egyházi és Iskolai Szemle cz. heti közlönyt indította meg Nagy-Enyeden és 1883. decz. 31-ig szerkesztette.
Uj M. Athenás.
Balogh Ferencz, M. Prot. Egyháztört. Irodalma.
M. Könyvészet 1878. 1850.