bölcselettudor, a statisztikai tanács nyug. s a m. tud. Akadémia lev. tagja, szül. 1810. febr. 23. Janó-Lehotán, Barsmegyében, hol atyja Neumann József iskolamester volt; 1818-ban a körmöczbányai gymnasiumban kezdte tanulását, a 2. és 3. osztályt Selmeczbányán járta, a 4-6. osztályt ismét Körmöczbányán; fiatal lévén a 6. osztályt Esztergomban ismételte; onnan a beszterczebányai püspökmegyébe vétetett föl kispapnak; a nyitrai seminariumban hallgatta a bölcseletet, a pesti papnevelőben a theologiát. 1832. julius 12. bölcselettudorrá avattatott és kirendelték Dobronára (Zólyomm.) káplánnak. Már akkor olvasott franczia nyelven, később az olasz és angol nyelvet is elsajátította. 1833. ápr. 6. misés pappá szentelték föl és Jasztrabára, majd Német-Prónára küldték kisegítő papnak; 1834-ban Tajovára helyezték át. 1835. nevelő volt. 1836-ban a beszterczebányai püspök titkár-helyettese lett. 1837-ben mint a 33. gyalogezred káplánja működött Milanóban; 1840-ben Korponára ment segédpapnak. 1842-ben Koóson (Nyitram.), 1846. aug. 2. Bicskén lett plébános. 1849. jan. 2. gr. Wrbna osztrák tábornok elfogatta s Budára küldte foglyúl, hol szept. 16. húsz évi várfogságra itéltetvén, Olmüczben töltötte ki azt 1849. okt. 30-tól 1856. jul. 12-ig, midőn amnestiát nyert. Ekkor öcscsénél Privigyén tartózkodott és okt. 15-től Orczy Elek báró mellett nevelő volt. 1861-ben a fővárosi reáliskolához választották meg a földrajz és német nyelv tanárává. Időközben az ev. ref. vallásra áttérvén, 1862. okt. a pesti ref. gymnasiumhoz hívták meg a latin és német nyelv tanárává. 1867. máj. 31. Gorove István miniszter kinevezte a statisztikai hivatalba tagnak. 1869-ben a statisztikai tanácsnak lett tagjává; 1888 végével nyugalomba vonult és Budapesten él. A magyar tudományos Akadémia 1870. máj. 25. választotta levelező tagjai sorába.
Czikkei megjelentek a következő lapokban, folyóiratokban és évkönyvekben: Jelenkor (1838. levél Milanóból és a pesti árvízről), Pesti Hirlap (1841. I. H. S. jegygyel.), Tudománytár, Regélő Pesti Divatlap (1841-42. Versek), Nemzeti Almanach (1842. két vers), Kossuth Hirlapja, Márczius Tizenötödike, Ungarn, Jövő, Pester Zeitung (1848), az olmüczi Neue Zeit és a bécsi Wanderer (1850-54. Anonyme Briefe eines Ungarn), Vasárnapi Ujság (1857-60. 1865. 1885. 1887, encycl. czikkek és fogsága emlékei), Szegedi Hiradó (1859-61. irányczikkek és levelek), Kritikai Lapok (1862-65), Kalauz, Falusi Gazda (1862-63), Budapesti Szemle (XVII-XX. és uj folyam I-XIV. (nagyobbrészt angol és franczia munkákból és folyóiratokból fordított dolgozatok), Évnegyedi Szemle, Kertész Gazda (1865-66), Egyházi Reform (1871.), Szépirodalmi Figyelő, Uj Korszak, Vezér, Részvét Lapjai (1865. naplótöredékek), Uj Nemzedék, Athenaeum (1874), Pesti Napló, Hon. Fővárosi Lapok (1870. tárczák), Üstökös, Borsszem Jankó, Protestáns Egyh. és Isk. Lap, Statisztikai Közlemények (1861-64), Nemzetgazd. és Stat. Közlemények (1865-72.) és az Egyet. M. Encyclopaedia (görög bölcsek életrajza), Gyászkölteményt irt az id. Schedius Lajos emlékezetére megjelent füzetbe (Pest, 1847.) és a M. Statisztikai Évkönyv minden évfolyamába az: Egyház és tanügy cz. részt (1872-86.)
Munkái:
1. 'Ωοη εις πεντηκοστον ετος Pest, 1830. (Költemény, a m. kir. tud. egyetem 50 éves jubilaeumára.)
2. A 33. sz. ezred gránátos zászlóaljának zászlója fölszentelésekor mondott beszéd. (Milano, 1838. német nyelven.)
3. Vallás szózata néhai mélt. Tarnóczy Károly özvegye Detrich Rozália asszonynak végtiszteleténél tavaszhó 4. 1846. Neumann József koósi lelkész által előadva. Nyitra.
4. Az iparosok vagy László mester. Szeged, 1860. (tíz aranynyal jutalmazott pályamű. Előbb a Szegedi Hiradóban. Ism. Országos N. Képes Naptár 1862.)
5. A szerelemről és házasságról. Kecskemét, 1861. (Jutalmazott pályamű; előbb a Szegedi Hiradóban és Napkeletben jelent meg.)
6. Az angol parliament és eljárása. May Erskine után átdolgozva. Pest, 1861. (Ism. Törvényszéki Csarnok.)
7. A mezei gazdaság jelen állapota. Irta b. Liebig Justus. U. ott, 1862. (Beszéd, a fordító eredeti jegyzeteivel.)
8. Az egészség négy könyve. A magyar nép szükségeihez alkalmazva. Bock C. E. után ford. Pest, 1864. (Névtelenül.)
9. Magyarország közoktatási statisztikája 1864/65-1867/68. U. ott, 1868. (Hivat. Stat. Közl. I. évf. 5. füzet.)
10. A népesedési mozgalom. U. ott, 1869. (Statist. Előadások. 3. füz.)
11. A közoktatás statisztikája. U. ott, 1869. (Stat. Előad. 9. füz.)
12. Az emberi öntudat jelen fokáról. U. ott, 1870. (Székfoglaló Értek. a társad. tud. kör, II. k. 2. sz.)
13. Magyarország felső tanintézetei és középtanodái 1870-72. Budapest, 1874. (Hivatalos Statisztikai Közlemények VII. évf. 3. füzet.)
Kéziratban eredetiek: Pacsirta (mezei zengemények) 1847-ből sajtókészen, censurai példány; A pacsirta kalitkában (olmüczi termékek, eredeti s németből, angolból fordított versek); Uj élet (apróságok 1857-től maig.) Fordítások: Contarini Flemming, D'Israeli regénye; Mahomet élete, Washington Irwingtől, Herodot történeteinek 9 könyvéből négy és fél, Gibbon: Decline and fall of the roman empire, a 4., 5. és 6. kötet, Moor Tamás: Lalla Roukh, Marryattól A kalóz.
Pester Zeitung 1849. szept. 19. sz.
Szinnyei Könyvészete és Repertoriuma. Term.
Ney, Budapest IV. ker. főreáltan. Emlékkönyve 1880. 63.
Petrik Könyvészete és Bibliographiája.
M. tud. Akadémiai Almanach 1890. 255. Önéletrajzi adatok.