a brassói városi tanács tagja s az erdélyi rumén irod. társaság titkára, szül. 1812. jun. 4. Zsukon, Kolozsmegyében, hol atyja gör. kath. lelkész volt. Az alsóbb iskolákat Brassóban végezte, aztán Balázsfalvára ment tanulmányait folytatni s ott theologiát is hallgatott. Kilépett a papnevelőből és 1835-ben a balázsfalvi lyceumnál a természettan tanárává neveztetett ki. 1836-ban a brassói rumén egyházközség elemi iskola szervezésére szólította föl. Az 1848. mozgalmak alatt B. a rumének néhány gyűlésén szónokolt. 1849-ben néhány szászszal összeütközésbe jövén, ezek eszközlésére az oroszok elfogták, de Hurmuzaki tekintélyes bukovinai birtokos közbenjárására szabadon bocsátották. Alig érkezett haza, ujra a szászok eszközlésére, az akkori kormányhatóságok, őt izgatásai miatt ismét bezáratták. Mikor kiszabadult, vagyona már tönkre jutott. 1860 körül a zernyesti papirgyár igazgatója lett és beutazta Belgiumot, Francziaországot és Svájczot. Az alkotmányos mozgalmak megkezdésével lépett ismét a nyilvános küzdtérre és mint a Gazeta Transilvaniei főmunkatársa működött.
Munkái:
1. Cuventare scolsticä. Brassó, 1837. (Iskolai beszédek Baricz George névvel.)
2. Dictionariu germano-romanu. Deutsch-romänisches Wörterbuch. U. ott, 1853. Két kötet. (Munteanu Gáborral.)
3. Dictionariu ungurescu-romanescu. Magyar-román szótár. U. ott, 1869.
4. Parti alese din Istoria Transilvaniei. Vol. 1. Szeben, 1889. (Erdély történelmének másik része.)
Brassóban 1838-ban Gazeta Transilvaniei czímmel politikai lapot indított meg, mely a legelső rumén lap volt Magyarországon, sőt az egész ausztriai birodalomban, melyet 1849-ben történt elfogatásáig szerkesztett; fogságából kiszabadulván, a lap szerkesztésétől eltiltották; ezután évről évre népszerű naptárt adott ki: Kalendariu pentru poporul romnescu (Brassó, 1851-55) czímmel.
Magazin für d. Literatur des Auslandes 1850. 102. sz.
Egyetemes M. Encyclopaedia V. 682.
Vasárnapi Ujság 1863. 27. sz. arczk.