Barcsay László (nagy-barcsai báró),
B. Zsigmond fia, cs. és kir. kamarás, Hunyadmegye főbirája, erdélyi országgyűlési követ. Meghalt 1810. szept. 5. Piskii jószágán 38. évében.
Több szinművet fordított németből; ezek közűl megjelentek:
1. Fayel, szomj. 5 felv. Kolozsvár, 1793. (Erdélyi Játékos Gyűjt.)
2. A gyermeki szeretetnek ereje, érzékeny játék 5. felv. Schröder után. U. ott, 1793. (Erdélyi Játékos Gyűjt. I. Először adták Kolozsvártt 1793. márcz. 5., azután 10. és aug. 11., Pesten 1809. és 1810-ben került szinre.)
3. A jártos költes vőlegény, vigj. 1. felv. U. ott, 1793. (Erd. Ját. Gy. I. Szakasz. 1811. és 1812-ben adták elő Pesten.)
4. A tolvajok, szomj. 5. felv., később Moor Károly czímmel, Schiller után. U. ott, 1793. (Erd. J. Gy. II. sz. Kolozsvártt 1794. márcz. adták és 1834-37-ben Budán. Borzasztó rossz fordítás irja Vörösmarty Összes M. X. 444.)
5. Az óra járásához alkalmaztatott ember, avagy a rendtartó házi gazda, vigj. 2. felv. Hippel után szabadon ford. U. ott, 1793. (Erd. J. Gy. II. 1795. máj. 27. adták elő.)
Boér Sándorral együtt adták ki az Erdélyi Játékos Gyűjteményt, melyből Kolozsvártt 1793-ban 4 kötet jelent meg.
M. Hirmondó 1793. I. 529. I. 1794. 28. sz. 373. 374. l.
Szépliteraturai Ajándék 1823. 71. l.
Budapesti Szemle LVIII. 138.
Bayer József, Nemz. Játékszin Tört. I. 258. 274. 493.
Nagy Iván, Magyarország Családai I. és gyászjelentés.