állami tanítóképzőintézeti igazgató, szül. 1833. jul. 6. Pápán, Veszprémmegyében; tanulmányait szülővárosában, Pesten, Budán, Szabadkán folytatta, de be nem végezhette, mert a szabadságharc alatt 1859-ben atyjával együtt a honvédek közé lépett. A fegyverletétel után a családot Makóra vetette a sors. B. Szabadkán folytatta tanulmányait; azonban ebben megakadályozta betegsége; később tanító lett és 1857-ben főelemi tanítóságra nyert képesítést, majd Pesten a képző-intézeti tanfolyamot végezvén 1858. szept. 7. Szegedre kinevezték képző-intézeti tanárnak. 1861-ben Pestre helyezték át. 1869-ben a csurgói áll. képző igazgatását bizták reá. 1879-ben a csáktornyainak élére állították. Meghalt 1882. jul. 7. Csáktornyán.
Kisebb dolgozatai a következő lapokban jelentek meg: Budapesti Viszhang (1855.), Kath. Néplap (1856-57.), Tanodai Lapok (1856-65.), Szegedi Hiradó (1859. 7. 12. sz.), Iskolai Kistükör (1864-65.), Iskolabarát (1866-68.).
Munkái:
1. Hálaszózat Markó Déneshez, volt tanárához. Szabadkán, 1850.
2. Emléklap Kovács Vazulnak, volt tanárának nyújtva. U. ott, 1851.
3. Olvasás tanmódja. Pest, 1863. (2. kiadás 1865. 3. k. 1874. U. ott.)
4. Vezérkönyv az elemi nyelvoktatás kezeléséhez. Pest, 1865.
5. Tanítók könyve. U. ott, 1866. (2. kiadás 1871. 3. k. 1873. 4. k. Bpest, 1876. 5. k. 1880. 6. k. részben fia B. Gyula átdolg. 1887. U. ott.)
6. Nyelvgyakorlatok. 6 füzetben. Pest, 1866-69. (E kiadás kettős volt: a tanulók kezébe Nyelvgyakorlatok czímmel; a tanítók kezébe: Kidolgozott nyelvgyakorlatok, mindegyik 3-3 füzet. 2. kiadás 1867. Ezentúl a kidolgozott füzetek elmaradtak. 3 kiadás 1869. Életében az első füzetből 9 kiadás, a II-ból 7, a III-ból 4 kiadás jelent meg. Halála után az I. füzet 10-12. kiad. sajtó alá rendezte B. Gyula 1885-87. II. füz. 8. k. 1885. Bpest.)
7. Olvasó- és képzőkönyv. Pest, 1869. (2. és 3. kiadás: Olvasó- és nyelvképzőkönyv czímmel. Bpest, 1875. 3. kiadás. 1880. Két kötet. 4. kiadás. B. Gyula átdolg. U. ott. 1890.)
8. Magyar Nyelvkönyv. Pest. 1868. (2. kiadás 3 füzetre osztva. U. ott, 1870. Ért pedig életében 1882-ig az I. füzet 11 kiadást, a II. 9-et a III. 5 kiadást; halála után sajtó alá rendezte fia B. Gyula az I. füz. 12-17. kiad. 1882-89., a 2. füz. 10-13. kiadását 1883-89. a 3. füzet 6-8. kiad. 1883-85. Bpest.)
9. Ábécés és olvasó könyv kath. népiskolák számára. Pest, 1869. (Ugyanez: Vezérkönyv a Szent István-társulat által kiadott Ábécés és olvasókönyv módszeres tanításához czímmel. Bpest, 1874. 9. kiadás. U. ot, 1875. 35. kiadás. U. ott, 1888. Német fordításban Fuchs Jánostól 16. kiadás. U. ott, 1887.)
10. Magyarország története elbeszélésekben. Pest, 1870. (Kétféle kiadás.)
11. Első olvasókönyv. Bpest. 1870. (15. kiadás. U. ott, 1888.)
12. Második olvasókönyv. U. ott. 1870. (22. k. U. ott, 1888.)
13. Harmadik olvasókönyv. U. ott, 1871. (22. k. U. ott, 1888.)
14. Negyedik olvasókönyv. U. ott, 1871. (13. k. U. ott, 1889.)
15. Vezérkönyv az ábéczés és olvasókönyvhöz. U. ott, 1874.
16. Ötödik olvasókönyv. U. ott, 1879. (2. k. 1881. 3. k. 1883. 6. k. 1888. U. ott. Az I-IV. Olvasókönyvet Fuchs, Dölle és Kraus fordították németre s megjelent a 6. kiadás Bpesten 1887.)
Szerkesztette az Iskolai Kistükör cz. kath. tanulók ujságát 1864. máj. 5-től 1865. végeig és az Iskola Barát cz. kath. népnevelési közlönyt 1866. jan. 2-tól 1867. decz. 24-ig Bpesten; a Tanodai Lapoknak 1862. jan. 1-től 1865. jun. 30-ig segédszerkesztője volt.
Álnevei s jegyei: Szélpuska (Budapesti Viszhang 1855.), Szivéri (Tanodai Lapok 1856-57.), -y, Egy tanító. Keserű Kálmusz és Egy képezdei tanár. (U. ott, 1859. 1862-63.), -y-, B-r. (Iskolabarát 1867.)
Sürgöny 1865. 16. sz.
Kiss Áron, M. Népisk. Tanítás Tört. 273-75. 318. 380.
Petrik Könyvészete 20.
Néptanítók Lapja 1882. 28. sz.
M. Paedag. Szemle 1882. 33 l. (önéletrajza, fényny. arczk.)
Zalai Tanügy 1887. 46. sz.
M. Könyvészet 1876-89.
Horváth Ignácz Könyvészete 1884. 1887.
Néptanoda 1888. (Novák Mihály.)
Bárány Gyula szives közlése és gyászjelentés.