akadémiai képiró, a III. oszt. vaskorona-rend lovagja, a képzőművészeti társ. alelnöke s a m. tud. akadémia lev. tagja, szül. 1810. febr. 22. Márkosfalván, Háromszékmegyében, székely primipilus családból. Mint hat éves gyermek került a nagyenyedi Bethlen-kollegiumba; 13 éves korában már teljesen önerejére volt hagyatva. Ez idő alatt az arczképezésben oly előhaladást tett, hogy 1826-27-ben az arczképezésből tartotta fenn magát. 1828 elején elhagyta a kollegiumot és Szebenbe ment, hol nyelvtanulással, rajzolással és a Bruckenthal-képtárban másolgatással tölté idejét; még azon év őszén Kolozsvárra ment, hol arczképezéssel és tanítással foglalkozott. Az így szerzett pénzen 1829. aug. Bécsbe indult, hol tanulmányainak élt; onnan félév mulva Szebenbe s innen 1831 őszén Bukarestbe ment. 1833. jul. Erdélyen át megindult olaszországi tanulmányútjára. 1834 tavaszán Velenczében volt; őszszel Rómába, onnan tavaszszal Nápolyba s innen Bolognán, Florenczen és Milánon át 1835. aug. visszajött Bécsbe. Innét Pestre jött és itt Vörösmarty, Bajza s többek marasztására letelepedett. 1836. szept. 10. a m. tud. akadémia szépészeti osztálya lev. tagjává választotta. Székfoglaló beszédét 1859. okt. tartotta: A festészeti távlattani visszaélések és áltanokról. 1838-ban Erdélybe ment, hol egy évet töltött; onnan Gräfenbergbe utazott; itt több német uralkodó herczeget és főurat arczképezett. Visszatérvén Kolozsvárra, itt két évig maradt, mire 1840-ben haza Pestre jött, hol állandóan letelepedett.
A magyar iróknak és művészeknek kőre rajzolt arczképei a 40-es évektől kezdve csaknem az 50-es évek végeig nagyrészt tőle jelentek meg a divatlapok és más irodalmi művek mellett. Arczképei olajban és krétarajzban ezrekre mennek; a magyar genre-festészetet rajzban és szinekben, mondhatni, ő alapította meg. 1877. decz. 4. ünnepelte a hazai képzőművészet Barabásnak ötven éves művészi jubileumát.
Irt a festészetről a Koszorúba (1863.)
Munkája: Kis rajziskola gyermekek számára. Pest, 1842. Három füzet.
Arczképe saját maga által kőre rajzolva megjelent 1846-ban Pesten, és a Rösch és Reiffenstein műintézetében Bécsben 1855-ben.
Regélő P. Divatlap 1844. I. 2. sz.
Ujabbkori Ismeretek Tára I.
Egyet. M. Encyclopaedia V.
Vasárnapi Ujság 1860. 40. sz. arczk. 1877. 49. sz. arczk. 1888.
Családi Kör 1862. 14. sz. arczk.
1877-ben: M. Korona 157. sz. Magyarország és a Nagyvilág 49. sz. arczk. Ellenőr 520. 522. sz. Hon 319. sz. Fővárosi Lapok 277. Petőfi Társaság Lapja II. 24. sz.
Közlemények 1878. 4. sz.
Athenaeum Képes Naptára 1879. arczk.
Pesti Hirlap 1880. (Heti melléklete 12. sz. arczk.) 1887. 40. sz.
Petrik Bibliographiája.