népiskolai főtanító s ipariskolai igazgató, előbbinek testvéröcscse, szül. 1855. aug. 18. Széplakon, Sopronmegyében, hol atyja B. György néptanító volt; első oktatását atyától nyerte s már 8 éves korában jól orgonált, zongorázott és az összhangosításban is birt jártassággal. 1865-ben Sopronba került: itt és Csurgón elvégezte a 6 gymnasialis és három tanítóképző évfolyamot 1874-ben; ezután Somsich Adolf grófhoz került tanítónak Kivadárra, Somogyba. 1875-ben Hegykőn, Sopronmegyében lett kántortanító; 1876-ban Vasvárra került, hol most is mint a fiú-iskola főtanítója, ipariskolai igazgató s egyházi énekvezető működik. 1878-ban mint katona részt vett a bosnyák hadjáratban.
1875-ben jelentek meg első tánczdarabjai Rózsavölgyinél; legtöbb darabja a Goll által szerkesztett Orpheusban (1875-77.) jelent meg; ugyan e lapban jelentek meg népdal-átiratai is harmoniumra. 1875-ben a Sopron cz. lapnak lett munkatársa s két éven át több vezérczikket, tárczát, vegyes tartalmú dolgozatot és verset irt. 1876-ban mint a Vasmegyei Lapok munkatársa működött; 1879-80-ban a Vasmegyei Tanügyi Értesítő és Néptanítók Lapja közölte czikkeit. 1882-ben a vasvármegyei gazdasági egyesület pályázatán dicséretet nyert a trágyakezelésről irt munkájával. 1885-ben jelent meg a Vasmegyei Közlönyben: A reáliák tanítása cz. pályanyertes értekezése sat.
Munkája: Temetőkönyv. Bpest, 1883. (Egyházzenészeti munka.). Ezenkivül orgonára s énekkarra több templomi zenét és énekdarabot szerzett.
Szerkesztette a Kántorok Lapját 1889-ben, melyből csak két szám jelent meg.
Álnevei és jegyei: Fertőparti, Széplaki, Hegyháti, Vasvári, Valaki, Hegykövi, -s. -n. (1876 óta a Vasmegyei Figyelőben és az említett lapokban.)
Ságh, Magyar Zenészeti Lexikon.
Vasárn. Ujság 1889. 616. l.
Récsey, Vasmegyei Irók, Novák Mihály szives közlése és önéletrajzi adatok.