ügyvéd, Halason született ev. ref. szülőktől; Debreczenben tanult, midőn Kovács Ágoston mellé Aradra hivatott meg nevelőnek; azután ügyvéd lett. A szabadságharcz alatt beállt honvédnek, utóbb pedig Kovács Ágoston kormánybiztos titkára lett. Ezért utóbb elfogták és Haynau kötél általi halálra itéltette. De kegyelmet nyert és folytatta ügyvédségét, két év mulva (1852 körűl) azonban meghalt.
A Regélő Pesti Divatlapban (1843. II. 13. sz.) jelent meg első verse. A Kisfaludy-társaság 1844. jan. 30. A korszerű epos cz. értekezését megdicsérte s Évlapjaiba (VI. k. 512-538. l.) fölvette; 1846. febr. 4. ugyanott A nagynak és fenségesnek fogalma, széptani kérdésre irt pályaműve 15 arany jutalomban részesült. Következő lapokban jelentek meg költeményei: Életképek (1844. 1846. 1848.), Honderű (1846-47.), győri Hazánk (1847.), Pesti Divatlap (1847-48.), Csokonai Lapok (1850.) és a Losonczi Phönixben.
Szerkesztette s kiadta a legelső aradi politikai lapot 1848. jul.-szept., Arad czímmel, melyből eddig 11 számot ismerünk.
Honderü 1847. II. 2. sz.
Alföld 1878. 78. sz.