családi nevén Wolfshörndl, állami polg. iskolai igazgató, szül. 1851. szept. 8. Bazinban, Pozsonymegyében; a modori algymnasiumot és tanítóképzőt befejezvén, a somorjai áll. felső leányiskolához nevezték ki. 1874-ben Budapesten polg. iskolai tanítói oklevelet és a tornászatból képesítést nyert; ekkor a somorjai polg. fiúiskolánál nyert tanári állomást. 1879. aug. a pápai polg. leányiskola igazgatójáúl lett kinevezve. 1882-ben az oraviczabányai polg. iskolához, 1885-ben a karánsebesihez helyeztetett át és egyúttal a többi állami tanintézetek és az általa szervezett ipar- és kereskedelmi iskolák igazgatásával is megbizatott. A magyar nyelvet csak mint ifjú tanulta meg, ezenkívül megtanult tótul, szerbül és svédül; fordított is e nyelvek irodalmából.
Tanügyi, társadalmi, neveléstudományi, szépirodalmi czikkei s költeményei 1873 óta a következő lapokban és folyóiratokban jelentek meg: Westungar. Grenzbote (hol a pánszláv és erdélyi szászok üzelmeivel foglalkozott), Pressburger Zeitung, Pozsonyvidéki Lapok, Sopron, Vasárnapi Ujság, Tanügyi Lapok, Néptanítók Lapja, M. Paedag. Szemle, Népnevelők Lapja, Nemzeti Nőnevelés, Polgári Iskola, Felső Nép- és Polg. Isk. Közlöny, Népiskolai Lapok (Sopron), Hon, Pesti Hirlap, Magyarország és a Nagyv., Képes Családi Lapok, Szabadka és Vidéke, Szabadkai Közlöny, Magyarország, Magyar Vidék (Pápa), Der Wanderer (Pozsony), Feierabend (Pozsony), Die Bürgerschule (Bécs), Ung. Volksschule (F.-Lövő), Oraviczaer Wochenblatt, Veszprém, Veszprémi Független Hirlap, Független Hirlap (Budapest), Krassó-Szörényi Lapok (Lugos), Paedagogisk Tidskrift (Halmstadt, Svédország). Czikkeinek száma meghaladja az ezeret.
Munkái:
1. A Szántó-család története. Budapet, 1879. (Kis Nemz. Múzeum 41.)
2. A rongyszedő fiú. Pápa, 1880.
3. A varróleány. U. ott, 1880.
4. Munka és jutalom. U. ott, 1880.
5. Az ingoványok leánya. U. ott, 1880.
6. A tizenharmadik. U. ott, 1880.
7. A félszemű. U. ott, 1880.
8. A drótos fiú. U. ott. 1881.
9. A félkezű remete. U. ott, 1881.
10. A jósnő álmai. U. ott, 1881.
11. Fejes Boris. U. ott, 1881.
12. Púpos Pista. U. ott, 1881. (Gross-féle M. Ifjúság Könyvtára 23. és Ifjúsági Népkönyvtár 12. A 2-11. számú munkák is u. ott jelentek meg a 2-11. füzetekben.)
13. Jani és Náni. Győr. 1882. és
14. A barlang titka. U. ott. 1882. (Gross. M. Ifj. K. 22. 23.)
15. Legteljesebb köszöntő könyv. U. ott, 1882.
16. Egyenes és görbe utakon. U. ott, 1884. (Gross, M. Ifj. K. 24.)
17. Hasznos szórakozásúl nefelejtsek. U. ott, 1885.
18. Szünóra. Budapest, 1885.
19. Tarka kavicsok. U. ott, 1885. (Kis-Lugas, 1.)
20. Utravaló. U. ott, 1885. (Kis-Lugas, 2.)
21. Kis-mesélő. U. ott. (Kis-Lugas, 3.)
22. Szünóra. U. ott. 1885. (Kis-Lugas, 4.)
23. Kis történetek. U. ott, 1885. (Kis-Lugas, 5.)
24. Két különös történet. U. ott, 1885.
25. Gyermekbarát. U. ott, 1887. (Az 1-14. és 16. sz. munkái saját fordításában német nyelven is megjelentek Prágában és Szent Miklóson.)
Szerkesztette Pápán a Magyar Vidék cz. társadalmi és szépirodalmi lapot 1880. márcz. 17-től szept. 18-ig. Mint igazgató szerkesztette a pápai polg. leányiskola Értesítőjét 1880. és 81-ben, az oraviczai polg. isk. Értesítőjét 1883-85-ben, a karánsebesi áll. tanintézetek Értesítőjét 1886-90-ben, a karánsebesi alsófokú iparisk. Értesítőjét 1887-90-ben és a karánsebesi keresk. isk. Értesítőjét 1888-90-ben.
M. Könyvészet 1879., 1882., 1885-87.
M. Paedagogiai Szemle 1880., 297. l. arczk. (Rill.)
Orbók Mór szives közlése és önéletr. adatok.