Bánffy Györgyné (losonczi báró), báró Wesselényi Zsuzsánna,
szül. 1758-ban; atyja br. Wesselényi István, anyja br. Dániel Polixena; férje mint ezredes és Kraszna-megyei főispáni helyettes halt meg 1805-ben. B. Györgyné öcscsét Wesselényi Miklós bárót hatalmaskodásáért elfogták és Kufsteinba vitték. Kiszabadításán sokat fáradoztak, de nem sikerült, végre a jó testvér, ki ekkor már régen br. Bánffy Györgyné volt, elhatározta, hogy személyesen fog Bécsbe menni s kegyelmet kérni öcscse részére.
Ezen utjáról naplót vitt, mely egészen a Bánffyné kezeirása s a br. Wesselényiek levéltárában őriztetik Görcsönben. K. Papp Miklós az eredetiből kiadta azt a Történeti Lapokban (I. 1875. 46-50. sz.); B. Bánffy Györgyné, b. Wesselényi Zsuzsánna naplója czímmel s az 1786. máj. 1-től julius 14. 1791. máj. 1. és 1799. márcz. 27-től április 18-ig való időszakot és fiuknak oktatást foglal magában.