Kezdőlap

Bánffy György (losonczi gróf),

cs. és kir. kamarás, Erdély kormányzója, szül. 1746. decz. 24. Piskon, Hunyadmegyében; 1756-tól a bécsi Theresianumban tanult; 1776. márcz. 16. consiliárius a morvai s sziléziai guberniumban; ugyanezen évben kolozsvári főispán; 1777-ben erdélyi gubernialis consiliárius; 1781-ben referendárius a kanczelláriánál; 1782. kincstartó, 1787-ben Erdély kormányzója lett. 1792-ben kapta a szent István rend nagy keresztjét, 1810-ben a Lipótrendet; 1815-ben a polgári aranykeresztet. Meghalt 1882. jul. 5. Kolozsvártt.

Munkái:

1. De eo quod jure naturae illicitum est an etiam sit invalidum? Vindobonae, 1766. (Nyilvános vitatkozása.)

2. Megszólító beszéd, melyet Erdélyországnak összegyült rendeihez tartott 1790-ben. Kolozsvár, 1791.

3. Erdélyországban főkormányzói hivatalban lett beigtatásának ünnepén a nemes ország rendei előtt tartott hivatalbéli beszédek 1791. Kolozsvár.

Beszéde, melyet br. Bruckenthal Mihály, a szászok grófjának beigtatása alkalmával tartott német nyelven, megjelent a Siebenb. Quartalschrift I. kötetében.

Arczképe a Hormayr Taschenbuchjában (1823.) Passini által metszve.

Catalogus Bibl. Hung. Fr. Com. Széchenyi I. II.

Wurzbach, Biogr. Lex.

Kazinczy F., Magyar Pantheon. (Nemzeti Könyvtár XXXVI. 370.)

Petrik Bibliographiája I. 175.