orvostudor, homöopatha gyakorló orvos Budapesten, almási Balogh Pál fia, szül. 1838. okt. 31. Pesten; iskoláit a felső-lövői tanintézetben kezdte és 1850-ben a pesti ág. ev. gymnasiumban folytatta. A 7. osztály végeztével Nagy Kőrösre ment, hol Arany János buzdítására lépett az irói pályára. Budapesten kezdte az orvosi tanfolyamot és 1865-ben orvostudor lett. Ekkor atyja diadalainak tanúja lévén, meggyőződéssé érlelődött benne a homöopathia alapelveinek igazsága. Mint gyakorló orvos Aradon telepedett le, hol Arad város, később a megye tiszt. főorvosává választotta. 1870. elején visszatért Budapestre, hol azóta mint gyakorló orvos működik. Trefort közoktatási miniszter kinevezte őt a m. kir. állami felsőbb leányiskolához és egészségtan tanárának és ugyanakkor lett a Magyar-franczia biztositó társaság központi orvosa.
Az irodalomban: Házasodás divat szerint cz. novellettel lépett föl a Hölgyfutárban (1855.), azután ott és a következő lapokban jelentek meg beszélyei, tárczái s tudományos dolgozatai: Kalauz (1858.), Szépirodalmi Közlöny (1858.), Napkelet (1857. és 1859.), Családi Kör (1860., 1865.), Uj Nemzedék (1861.), Alföld (1868-1871.), Koszorú (1865.), Fővárosi Lapok (1864 1869. 1877. és 1889.), Pesti Napló (1873. 263-69. sz. Szerdahelyi Kálmán utolsó napjai), Pesti Hirlap, Budapesti Hirlap (1881., 1883. karácsonyi szám.), Hon, Hasonszenvi Lapok (1866-76.), Gyógyászat (1880.), M. Salon (1888.), a Csokonai Albumban és a M. Orvosok és Term. Munkálataiban (XIV. 1870.), L' amour qui passe cz. regénye megjelent az Enyedy Szépirodalmi Albumában (1856.)
Munkái:
1. Könny és mosoly. Beszélygyűjtemény. 2 kötet. Pest, 1859.
2. A mit a szerek meg nem gyógyítanak. Rajz az élet után. U. ott, 1861.
3. Népisme. A legjobb források után kidolgozva. U. ott, 1862.
4. Párhuzam a homeopathia és allopathia közt. U. ott, 1865.
5. A miniszterelnök bálja, vigj. 1 felv Arad, 1869. (2. kiadás Bpest, 1876. Először adatott a nemzeti szinházban 1869. jun. 29.)
6. A halálbüntetés eltörlése. Arad, 1869.
7. Clarisse, dr. 5 felv. Bpest, 1875. (A nemzeti szinház által 100 arany pályadíjjal jutalmazott mű, előadatott u. ott. először 1875. decz. 17.)
8. A sajátságos roncsoló toroklob (diphteritis) ellen alkalmazott gyógykezelő módszerek birálata. U. ott, 1876. (Ugyanezen munka német nyelven a lipcsei Internationale homöopathische Presse cz. folyóiratban.)
9. A roncsoló toroklob. (Néhány felvilágosító szó a szülékhez.) U. ott, 1877. (Ugyanez német nyelven. U. ott, 1877.)
10. A parányi gombák jelentősége a fertőző betegségeknél. U. ott, 1880. (Különnyomat a Gyógyászatból.)
11. A milimári. Népszinmű 3 felv. U. ott. 1880. (A népszinház által 1000 frankos pályanyertes mű és előadatott u. ott először 1882. ápr. 1.)
12. A Borzáné Marcsája, népszinmű 3 felv. U. ott, 1880. (Először adatott a népszinházban 1880. máj. 8. Ism. Beőthy Zsolt, Szinműirók 3. l.)
13. Két év multán, vigj. 1 felv. U. ott, 1881.
14. Rendelő óra. vigj. 1 felv. U. ott, 1881. (A két utóbbi először adatott a nemzeti szinházban 1881. jan. 14. Ism. Beőthy Zsolt, Szinműirók 10. l.)
15. A botcsinálta doktor. Ford. U. ott, 1881. (Moliere vigjátékai VIII.)
16. A tót leány, népszinmű 3 felv. U. ott, 1883. (Először adatott a népszinházban 1882. nov. 3.)
17. Arany lakodalom, dramolette. U. ott, 1885. (Először adatott a nemzeti szinházban 1885. febr. 20.)
18. Sári néni, népszinmű 3 felv. U. ott, 1885. (Először adatott a népszinházban 1885. nov. 21.)
19. Első segedelem hirtelen előforduló betegségek- és baleseteknél a homöopathák eljárása szerint. U. ott, 1889.
20. Egészségtan, vezérfonalúl a népiskolák számára. U. ott, 1889.
21. Magán egészségtan, vezérfonalúl felsőbb leányiskolák és tanítónő-képzők számára. U. ott, 1889. (2. kiadás U. ott, 1890.)
Első drámai kisérlete: A honvéd-huszárok cz. 3 felv. látványos szinmű volt, melyet Balás Frigyessel együtt irt és Molnár György Budán szinrehozott 1861-ben; ezt követte: A falu bolondja. 3 felv. népszinmű, mely a budai népszinházban 1862-ben, és Eszter, 3 felv. dráma, mely Kolozsvárt adatott; a nemzeti szinházban első darabja. Adieu. 1 felv. vigj. 1868. máj. 8. került szinre; ujabban: Czigány Panna, népszinmű 3 felvonásban (a népszinházban először 1884. április 11.); Szobacziczus, vigjáték (Először adatott a népszinházban 1886. szept. 11.); Lakzi után czímű 3 felv. népszinmű 1888. nov. 30. adatott a népszinházban. (Ism. Főv. Lapok 332. sz.) Elintézetlen ügy, szinmű 4 felv. (1890. őszével kerül szinre a nemz. szinházban.)
Szerkesztette a Hasonszenvi Lapokat 1870. aug. 20-tól 1871. decz. 15-ig. Szépirodalmi munkái Almási Tihamér névvel jelentek meg; használt még Albin álnevet is a Családi Kör, Koszorú és Fővárosi Lapokban (1864-65.)
Szinnyei Repertóriuma. Term.
Figyelő IX-XI., XIII. XVI., XVIII-XXI., XXV.
Pesti Hirlap 1880. 10. sz.
Athenaeum Nagy Képes Naptára 1885. 37. l. arczk.
Lakatos, Arad Története III. 16.
M. Könyvészet 1876. 1880-81. 1885.
Kiszlingstein, M. Könyvészet II.
Petrik Bibliogr.
Szőllőssy és E. Illés László, Huszonöt év egy magyar lap életében. 13. 62. 65. l. és önéletr. adatok.