Kezdőlap

Balogh Kálmán,

orvostudor, egyetemi r. tanár és a m. tud. akadémia r. tagja, szül. 1835. szept. 28. Szolnokon, Heves-megyében; a gymnasiumi tanfolyamot az egri lyceumban, az orvosit a budapesti egyetemen végezte. 1859-ben lett orvostudor. Mint fiatal orvos a nagyhirű Czermák tanár mellett segédeskedett. 1860. aug. a pesti élettani tanszékhez két évre tanársegédnek kineveztetett. 1863-ban a kórélettanból magántanári képesítést nyert és azon év nov. 1. a kolozsvári orvos-sebészi intézethez neveztetett ki rendes tanárnak, hol a sebészek számára az élettant, általános kórtant és törvényszéki orvostant adta elő és a klinikán bonczolásokat végzett. 1867. szept. a budapesti tudom. egyetemen az elméleti orvostan, 1872. ápr-tól a gyógyszertan ny. r. tanára, a gyógyszertani intézet igazgatója a kir. term. társulat első alelnöke lett. A belügyminiszterium a közegészségügyi tanács tagjává nevezte ki; a király a vaskoronarend III. osztályával diszítette fel. A m. tud. akadémia 1864. jan. 20. levelező-, 1877. máj. 24. rendes tagjává választotta. Meghalt 1888. jul. 15. Budapesten.

Az Orvosi Hetilapnak 1860-tól kezdve rendes munkatársa (társ-szerkesztője) volt; irt még a következő lapokba s folyóiratokba: M. Term. Társ. Közlönye (1860-62.), M. Akad. Értek. Mathem. és Term. (1861-66.), Gyógyszerészi Hetilap (1863.), Hazánk és a Külföld (1868.), Jogtud. Közlöny (1869.), Term. Közlöny (1869-73.), Vasárnapi Ujság (1874. 1876.), Budap. Szemle (1887.); továbbá a bécsi Sitzungs-Berichte der mathem. maturw. Classe der k. k. Akademie (1860.), Moleschott: Untersuchungen cz. folyóiratába (1860. 1862.) és az Archiv f. pathol. Anatomie u. Physiologie (XLV. k.) cz. szakfolyóiratokba.

Munkái:

1. Der Klauenschlauch des Schafes. Wien, 1860. Moleschott: Untersuchungen VII. köt.-ből különnyomat.)

2. Das Jacobson'sche Organ des Schafes. U. ott, 1860. (A bécsi Sitzungs-Berichte XLII. köt.-ből különnyomat.)

3. Az ember élettana. Pest, 1862-64. két kötet (I. kötete 1864-ben a Marczibányi alapítványból 200 aranynyal jutalmaztatott.)

4. Általános kór- és kórjelzéstan. U. ott. 1865.

5. Gyógyszertan. U. ott, 1866.

6. Az orvosi jogtudomány elvei és gyakorlata. Taylor Atfred Swaine után ford. 3 kötet. U. ott, 1869-71. (M. Orvosi Könyvkiadó-társulat Könyvtára. IX. XII. XIII. k.)

7. Magyar gyógyszerkönyv. Pharmacopoea Hungarica. U. ott, 1871. (Növénytani gyógyszerismei részét irta.)

8. Az agy féltekeinekés a kis agynak működéséről. U. ott, 1876. (Értek. a term. tud. kör. VII. 8.)

9. Az agy befolyásáról a szivmozgásokra. U. ott. 1876. (Értek. a term-t. kör VII. 10.)

10. Lázas bántalmak egyik okbeli tényezőjéről. U. ott, 1878. (Értek. a term. tud. kör. VIII. 15.)

11. A magyar gyógyszerkönyv kommentárja. U. ott. 1879. (A m. tud. akadémia által 1800 frt jutalomban részesített munka.)

12. Orvosi műszótár. Többek közreműködésével. Bpest. 1883.

13. Megemlékezés Bernard Claude fölött. U. ott, 1880. (Értek. a term. t. kör. IX. 24.)

14. A vér szétosztásáról az emberi testben. U. ott, 1880. (Népszerű Term. Előadások 19.)

Orvosi Hetilap 1860. 33. sz. 1888. 977. 999. 1068. l.

Szinnyei Repertoriuma. Term. és Könyvészete.

M. Könyvészet 1878.

Vasárn. Ujság 1885. 35. sz. arczk. 1888. arczk.

Nemzet 1888. 198. sz.

Ország-Világ 1888. arczk.

Term. Közlöny 1889. 597. l.

Kiszlingstein, M. Könyvészet II.

Önéletr. adatok és gyászjelentés.