szinész, szül. 1790. decz. 8. Lucs nevű községben, Baranyamegyében; Pécsett volt alkalma a német szintársaság előadásait meghallgatni s a szinészetet megkedvelni. 1808 táján jött Pestre, hol magyar szinészeket talált és azok előadásait látogatta. 1809-ben az insurrectióhoz csatlakozott és ennek megszüntével beállott magyar szinésznek 1810-ben. Már 1811-ben rendezte az első csapatot Pestről Komáromba és Győrbe. Innen visszatérve Pesten maradt 1815-ig. 1816-ban Komáromban van társaságával, majd mint egy szinésztársulat igazgatója Felső-Magyarországot látogatta meg. 1818-ban megfordult Dunántul és ugyanazon évben ő nyitotta meg a székesfehérvári szinházat. A következő évben innen is távozott. Ezentúl folytonos vándorlás volt élete, melyet visszaemlékezéseiben élénken irt le. 1834-ben Budán vendégszerepelt, 1839-ben a nemzeti szinházhoz került, hol mint működő szinészt alkalmazták. 1854. márcz. 18. nyugalomba vonult. 1862-től mint a nemzeti szinház tisztviselője a pénztárnál működött. Meghalt 1873. jun. 21. Pesten.
Több darabot irt és fordított; ezek közűl eredetiek: Cserny György, vígjáték 4 felv., magyar és rácz népdalokkal, melyhez Rothkrepf-Mátrai Gábor irta a zenét; 1812. szept. 15. adták elő Pesten és 1834-ben a budai szinpadon;
Ludas Matyi, vigj. 3 felv. zenéje Szerdahelyitől;
és Mátyás diák vagy a czinkotai kántor cz. népszerű bohózat (ezt 1838. decz. 27. adták először a pesti szinpadon), és 1880. okt. 7. a népszinházban. Ism. Beőthy Zsolt Szinműirók 18. (ennek átdolgozásában kerültek szinre);
Angyal Bandi (vigjáték 3 részben; Pesten adták 1812-14-ig, utóbbi évben Székesfehérvárott is);
Argyrus és Tündér Ilona (Ism. Pesti Napló 1880. 264. sz. Beöthy Zsolt);
Mátrai banditák, mely Esztergomban 1836. decz. 26. került szinre. Tátika, Vándorló szabólegény, Albini, vigjáték. Egy fazekasnak pokolba vándorlása, bohózat 3 fel. Hétfejű sárkány, Gyolcsos tót, Bethlen Gábor, Budai paszita, Bakonyi tolvajok, Politikus csizmadia, boh. 3 felv. (zenéje: Kaczér Ferencztől), Zsák meglelte foltját; Minden lépés egy botlás.
Fordítások: Műveltség és természet (Ziegler), Mókus, Rinaldo Rinaldini, nézőjáték 3 részben (Henszler K. Fr.) 1812. febr. 2. adták Pesten, azután még egyszer: Arkádiai menyasszony, vigj. 4 felv. (Grammerstädter); a budai szinpadon 1835. aug. 11. adták először, azután még egyszer; A bakőz, vigj. 3 felv. (Kotzebue), a budai szinpadon 1833. aug. 8-tól 1836-ig többször adták: Hajótörést szenvedők (Papagáj) érzj. 3 felv. Kotzebue A. után. 1834. márcz. 8. adták elő a budai szinpadon; Hamis pénzverők, nézőj. (Scribe után Cuno), 1835. jul. 16. és 1835-ben adták Budán; Tréfa és valóság, vigj. 3 felv. (Ziegler); Miss Baba, vigj. (Zenéje: Thern Károlytól); Enzersdorfi postalegény, boh. 3 felv. (Told, zene: Riotti); Kalapos és harisnyatakács, boh. 3 fel. (Hopp Frigyes, zene: Müller Ad.); Szerettetni vagy meghalni, vigj. 1 felv. (Dessoir); Festő és ikertestvére, bohózat 3 felvonásb. (Nestroy, zene: Müller A.); Bot, szemüveg, keztyű, énekes vigjáték (Weil, zene: Görgl.); Anikó, bohózat 2 felv. (Schick, zene: Riotti); Lovag és szolga, vigjáték 1 felv. (Dunkel) Eliza; Ritka betegség; Vadkömény árendás; Zsák meglelte foltját (Holtey); irt egy értekezést is: Népszerű eszmék a magyar szinészet előmozdítása- és rendezéséről. (Vahot Imre Nagy Képes Naptára 1855.)
Szinészi visszaemlékezéseit különböző időkből a Magyar Thalia (1853.), Napkelet (1857-58. verseit is), Hölgyfutár (1857. 1859), Szinházi Látcső (1863.) és Magyarország és a Nagyvilág (1878-79.) cz. lapok közölték.
Honmüvész 1835. 56. 62. 1836. 8. 1837. 96. 1838. 84. 1839. 1. 37. 1840. 15. 17. 51. 54. 92.
Magyar Thalia. Pest, 1853.
Hölgyfutár 1857. 142-146, 178-186. 203. 263-64. sz. 1859. 31-36. sz.
Napkelet 1857-58.
Nemzeti Szinházi Naptár 1858. arczk.
Szinházi Látcső 1863. 22. 29. 35. 55. 61. 132. 145. 175. 178. 193. sz.
Magyarország és a Nagyvilág 1873. 26. sz. arczk. 1878. 40-52. 1879. 1-17. sz.
Vasárnapi Ujság 1873. 26. sz.
Szinpad 1878. 22. sz.
Figyelő V. XI. XVII. 148.
Budap. Hirlap 1887. 267. sz. (Jókai Mór.)
Szinnyei József id., Komáromi M. Szinészet 37. 209.
Báthory Románcsik Mihály, Magyar szinészek és szinésznök életrajza 99. 129. 168.
Bayer József, Nemz. Játékszin Tört. II. 236. l. és gyászjelentés.