a budapesti áll. paedagogium gyakorló-polgáriskolájának tanára, szül. 1860-ban Nagy-Daczonban, Háromszék-megyében; a gymnasium négy alsó osztályát Székely-Udvarhelyen végezte, azután a kolozsvári áll. tanítóképzőbe lépett. 1878-ban képesítést nyervén, egy évig községi iskolai tanító volt Alsó-Rákoson, Nagy-Küküllő megyében. 1879-1881. végezte a budapesti áll. paedagogium nyelv- és történettudományi szakcsoportját. 1886-ban vizsgálatot tett a gymnasium négy felső osztályából a kegyesrendiek budapesti gymnasiumában és ugyanakkor (1884-88.) végezte a budapesti egyetemen a magyar- és franczia nyelv- és irodalmi szakot. 1883-ban tanulmányutat tett Svájczban, Ausztriában és Délnémetországban. 1887-ben Párisban töltött két hónapot és körutat tett Angol- és Olaszországban is.
Kisebb-nagyobb czikkeket irt a Néptanítók Lapjába, Felső Nép- és Polgárisk. Közlönybe és a Közoktatásba (1882-től és 1884-85 óta.) E czikkek s bírálatok paedagogiai, nyelvi és földrajzi tárgyuak. Az Egyetértés tanügyi rovatában 1887-88-ban a felső nép- és polgáriskolai egyesületről s általában a polgáriskolákról irt. 1889-től kezdve a Család és Iskola: Paedagogiai esetek rovatának egyik szerkesztője. Bajza tizenegy ismeretlen levelét ismertette a Főv. Lapokban (1889.), a M. Nyelvőrben (1889. 1890.) szómagyarázatokat és a székely oláhhoz fordulatai ügyében helyreigazítást közölt.
Munkái:
1. Az Osztrák Magyar Monarchia földrajza a polg. iskola I. oszt. számára. Bpest, 1888. (Polgáriskolai földrajz. I.)
2. Mennyiségtan és természettani földrajz kapcsolatban a térképrajzolás elemeivel. U. ott, 1890. (Miklós Gergelylyel együtt.)
M. Könyvészet 1888. és önéletr. adatok.