jog- és államtudományok tudora, jogakadémiai tanár és a m. tud. akadémia lev. tagja, B. Mór fia, szül. 1851. máj. 3. Szarvason, Békés-megyében; gymnasiumi tanulmányait a budapesti ref. főiskolában; a jog- és államtudományi tanfolyamot pedig a bécsi s budapesti egyetemen elvégezvén, 1875-ben tudorrá avattatott. Ugyanezen évben a sárospataki főiskolába a jog- és államtudományi karba rendes tanárúl választatván meg, jelenleg is ott működik, mint a politikai tudományok tanára. A m. tudom. akadémia 1888. máj. 4. választotta lev. taggá. Az 1888/9. és 1889/90. tanévekben mint akadémiai és közigazgató vezette a sárospataki iskola ügyeit.
Irodalmi téren 1869-ben lépett fel először a Prot. Egyh. és Isk. Lapban, melynek később segédszerkesztője lett s melybe számos egyházpolitikai és tanügyi czikket irt. Több éven át segédszerkesztője volt a Prot. Tudom. Szemlének és a Prot. Naptárnak is. Czikkei és tanulmányai a következő lapokban és folyóiratokban jelentek meg: Protestans Egyházi és Iskolai Lap (1869-87), Hon (1879. 272. 1882. 234. 239. sz.), Protestans Tudom. Szemle (1870-72), Vasárnapi Ujság (1870. 1872.), Magyarország és Nagyvilág (1870.), Sopron (1871. 1874.), Divat (1871.), Családi Kör (1872.), Athenaeum (1873.), Független Polgár (1874. 9. sz.), Jogtudom. Közlöny (1875), Nemzeti Hirlap (1875. 182. 228. 268. 269. 1876. 348. sz.), Nemzetgazdasági Szemle (1877-78.), Budapesti Szemle (1877. 1879. 1881. 1882. 1886.), Havi Szemle (1879-80.), Közigazgatási Lapok (1878.), Magyarország (1878.), Erdélyi Prot. Közlöny (1879.), Zempléni Lapok (1879.), Máramaros (1879. 27. sz.), Zemplén (1880-81. 1884.), Községi Közlöny (1880). Ardényi: Magyarország (1883.), Budapesti Hirlap (1884. 318. 1889. 72. sz.) és Prot. Képes Naptár (1871-72.).
Munkái:
1. A politikai pártok. Bluntschli J. G. után ford. és magyarázó jegyzetekkel ellátva. Bpest, 1872. (Ism. Prot. Egyh. és Isk. Lap 1872. 846. l.)
2. A politikai irodalom Magyarországon 1825-ig. U. ott. 1888. (Ism. P. Napló 57. sz. Vasárn. Ujság 9. 16. sz. Századok 851. l.)
3. Az 1839-40. országgyűlés viszhangja az irodalomban. Akadémiai székfoglaló értekezés. U. ott, 1890.
Tanulmányai érdekében utazásokat tett Ausztria-, Bajorország-, Svájcz- és Francziaországban. Páratlan gyűjteménye van az 1790-től megjelent magyar politikai röpiratok- és képviselő-választási nyomtatványokból.
Álnevei és jegyei: Ambulans, Biga, B. G., bg., g., . (A Prot. Egyh. és Isk. Lapban és Prot. Tudom. Szemlében 1869-84-ig.)
Szinnyei Repertóriuma. Tört. I.
Uj. M. Athenás.
Spamer's Konversations-Lexicon 1881. IX. 714.
György Aladár, Magyarország Köz- és Magánkönyvtárai 425.
M. Tud. Akad. Értesítője 1888.
M. Tud. Akad. Almanachja 1889. (Hol czikkeinek repertoriuma van közölve.)
Jelentés a sárospataki főiskola állapotáról 1889-90. és önéletrajzi adatok.