bölcselettudor, főgymnasiumi tanár, szül. 1834. máj. 4. Mitrowitzban, Csehországban, hol atyja Baláš József földmives volt; a gymnasiumot Leitomischelben végezte; 1856-tól 1860-ig a prágai egyetemen a bölcseletet hallgatta; 1861-63-ig egy grófi családnál nevelősködött. 1862-ben a prágai egyetemen bölcselettudor lett. Az 1864-65. tanévben segédtanár volt a prágai akad. főgymnasiumban. 1865-ben a volt erdélyi kir. kormányszék által a nagyszebeni kir. főgymnasiumhoz helyettes tanárnak neveztetett ki, a hol akkor még a tannyelv német volt. Ezután a magyar nyelv tanulásával is foglalkozván, 1870-ben a budapesti egyetemen a classica-philologiának tanítására képesítést nyert és a nagyszebeni gymnasiumhoz rendes tanárrá kineveztetett, hol jelenleg is működik.
Értekezése: De disputandis enunciationum et periodorum partibus apud Sallustium (Nagyszebeni főgymn. Értesítvényében 1873. Ism. a göttingai Philol. Anzeiger 1874. 3. sz.); irt egy latin alagyát Deák Ferencz halálára (u. ott az 1876. Értesítvényben).
Munkái:
1. Az ó remek nyelvészet és tudományos bírálattan. Nagy-Szeben, 1875. (Mellékelve a főgymn. Értesítvényéhez.)
2. Carmen festum ad celebrandum vicesimum quintum diem anniversarium regii gymnasii Cibiniensis... Cibinii, 1878. (Mellékelve u. ahhoz.)
3. Carmen. U. ott, 1879. (Óda ő felsége I. Ferencz József király és Erzsébet királyné ezüst-menyegzőjének megünneplésére. Mellékelve u. ahhoz.)
4. Gyakorlati német nyelvtan. U. ott, 1881. Két rész.
5. Graf Stephan Széchenyi. U. ott, 1882. (Fordítás.)
Nagyszebeni állami főgymnasium Programmjai s Értesítvényei 1866 óta s önéletr. adatok.