orvos-sebész tudor, szülészmester és műtő cs. kir. tanácsos, egyetemi r. tanár, a m. tud. akadémia t. tagja, szül. 1814. máj. 5. Szent-Lőrinczen, Tolnamegyében, hol atyja B. János, ág. ev. lelkész volt; tanulmányait a szent-lőrinczi algymnasiumban kezdte, Sopronban és a pozsonyi ev. lyceumban folytatta; 1832-ben lett a pesti egyetemen orvos-növendék és a három első évet itt, a gyakorlati két évet a bécsi egyetemen végezte, hol 1838-ban orvos-sebésztudor és szülészmester lett. 1839-ben a bécsi cs. k. műtőintézetbe vétetett fel. 1841-ben mint okleveles műtő a bécsi közkórházban másod-orvos, később mint helyettes főorvos önállólag működött. 1843. márcz. 21. a pesti egyetemhez gyakorlati sebész-tanárrá neveztetett ki; előbb tudományos utazásra indult külföldre; hosszabb időt töltött különösen Párisban. 1848-ban mint az orvosi kar igazgatója, a magyar közoktatási miniszteriumban tanácsossá lett. 1849. végén egy leveléért, melyben két osztrák tisztet ajánlott Kossuthnak honvédekűl, három havi fogságra itéltetett, de két hónap mulva szabadon bocsáttatott és 1851 kezdetével tanári székét is elfoglalta. 1860-ban kir. tanácsossá neveztetett; később a Lipót-rend lovag-keresztjét nyerte s az országos közegészségi tanács elnökségével ruháztatott fel. A m. tudom. akadémia 1858. decz. 15. tiszt. taggá, több külföldi orvos-egylet levelező tagjáúl választotta. Meghalt 1868. decz. 9. Pesten.
Beszédei s orvosi czikkei megjelentek az Orvosi Tárban (1843. 1848.), Orvosi Hetilapban, mely az ő czikkével nyitotta meg pályáját (1857-1867), Zeitschrift für Natur- und Heilkunde (1859.), Ung. Med. Chirurg. Presse (1867-68.) és a Gyógyszerészi Hetilapban (1868.) Egyetemi beszédei a budapesti egyetem által kiadott Beszédekben jelentek meg.
Munkái:
1. Dissertatio inaug. medico-politica de juvene medico. Viennae, 1838.
2. Székfoglaló beszéd, melyet okt. 9. 1843. a pesti orvosi kar termében tartott. Pest, 1843.
3. Gyakorlati sebészet. 1. füzet. U. ott. 1844.
4. A hassérvekről. U. ott, 1853. (Ism. P. Napló 1082. sz.)
5. Unterleibs-Hermien. Wien, 1856.
6. Új műtétmodorok az orrképlés körűl. Pest, 1863.
7. Képzőműtétek. U. ott, 1867. (Székfoglaló az Akad. Évkönyvek XI. köt.)
8. Balassa János összegyűjtött kisebb művei. Szerk. Dr. Janny Gyula. Bpest, 1875. Szerző photogr. arczképével. (M. Orvosi Könyvkiadó. Társulat Könyvtára XXV. kötet.)
Arczképe: Vahot Imre. Magyar Irók Arczképcsarnoka II. műlapján, kőre rajzolta Strohmayer, nyomt. Reifenstein és Rösch Bécsben 1859; Vereby Soma, Honpolgárok Könyve I. 1866. Barabás rajzolta kőre. Pollák testv. nyomt. Pesten.
Magyar Néplap 1856. 6. sz. arczk.
Müller és Vahot Nagy Naptára 1857. 181. l. arczk.
Vasárnapi Ujság 1857. 43. sz. arczk. 1861. 21. sz. arczk.
Ország Tükre. 1862. 7. sz. arczk.
Hajnal 1867. arczk.
Akadémiai Értesítő 1868. 329.
A M. T. Akad. Almanach 1864. 250. 1868. 238.
Hon 1868. 284. sz.
Magyarország és a Nagyvilág 1868. 21. sz. arczk.
Hazánk és a Külföld 1868. 51. sz.
Orvosi Hetilap 1868. 51. sz. (Osváth Pál.)
Ung. Med. Chirurg. Presse 1868. 11. 24. sz.
Hajnal István, Emlékbeszéd. Gyula, 1869.
Természettud. Közlöny. 1869. 289.
Magyar Orvosok és Természetvizsg. Munkálatai XIV. 1870. 111. l. arczk. (Emlékbeszéd Halász Gézától.)
M. Tud. Akad. Évkönyve XIII. 5. d. 12. l. (Jendrássik Jenő emlékbeszéde.)
Petrik Könyvészete, Bibliogr. és gyászjelentés.