ev. ref. lelkész, szül. 1808-ban Vaján, Szabolcsmegyében; tanulását Sárospatakon kezdte s Debreczenben végezte 1832-ben; Jászkiséren volt akad. rector, mire Debreczenben mint segéd-lelkész fél évig, Mihályiban mint rendes lelkész két évig működött. 1837 óta Nádudvaron volt lelkész, hol 1862. aug. 1. meghalt.
Irodalmi munkásságát két kis eposzszal kezdte meg a debreczeni Lant 1834-35. füzeteiben; pár verse megjelent a Regélőben (1835.); Horváth Mihály: Magyarok történetét ismertette az Athenaeumban (1843), ugyanott egy polemikus czikke is van; prot. egyházi czikket írt a Sárospataki Füzetekbe (1857-58.); gazdasági czikkei, különösen a méhészetről, a Társalkodó (1839. 1847.), Falusi Gazda (1857-62.) és M. Gazda (1859-61.) cz. szaklapokban jelentek meg. Imái s egyházi beszédei elszórtan jelentek meg a Török-Székács-féle Prot. Lelkészi Tárban s Gyűjteményben és a régibb Prot. Egyh. és Iskolai Lapban.
Munkái:
1. A szent hajdankor énekei. Dávid után. Debreczen, 1856. (2. kiadás. U. ott, 1857.)
2. Köznapi imádságok templomi használatra. U. ott 1857.
3. Mennyei szövétnek. U. ott, 1863.
4. Üdvösség forrása az örök-életre. U. ott, 1864.
4. Keresztyén tanítások és imádságok. U. ott, 1864.
Csokonai-Album, 268. 269.
Szinnyei Repertóriuma. Term. 45. Tört. II.
Toldy Irod. Tört. 1878.
Uj M. Athenás.