tudor, képesített rabbi és hittanár, előbbinek testvéröcscse, szül. 1840. jan. 6. Vágújhelyen, Nyitra-megyében, hol atyja ser- és szeszfőző volt; másféléves korában szüleivel Szegedre költözött és Makón végezve a négy elemi osztályt, az ottani főrabbi, Ullmann Salamon talmud iskoláját járta s ott két évet töltött, azután Pestre jött a Hampel-féle intézetbe s a kereskedői pályára készült; bevégezvén tanulmányait, mint gyakornok s könyvelő három évet töltött Pesten és Szabadkán kereskedői házaknál; időközben héber tanulmányait folytatta s a német és franczia nyelvben és irodalomban gyakorolta magát. 1857. okt. a szegedi r. kath. tanítóképzőbe vették föl, hol egy évet töltött. 1858. okt. a prágai főiskolába ment és 1860-ban nyert oklevéllel Szegedre érkezett, hol Lőw Lipót alkalmazta az iskolánál, de nemsokára Győrött nyert tanítói állást és nov. 19-től a magyar nyelvet tanította az izr. főiskolában; egy év múlva a szabadkai hitközség iskolájának igazgatója, utóbb szegedi héber tanító lett. 1863. decz. 23. a pécsi cs. kir. minta főiskolánál nyert hittanári állomást. 1869. okt. a pesti izr. középt. iskolai hittanári állásra nevezték ki s magyar hitszónoklatokat is tartott. 1888. márcz. 11. felolvasást tartott a női confirmátióról, mely intézménynek a zsidó hitközségbe való meghonosítását eszközölte, mígnem az orthodox elem az ő törekvéseit meghiúsította. Jelenleg a fővárosban mint a középiskolák izraelita tanulóinak ny. rendes hittanára, a cs. és kir. hadapródok nevelőjében mint lelkész és hittanár, továbbá a m. kir. fogházban, az országos vakok intézetében és az országos nőképzőben mint hittanár működik.
A Pesten megjelenő Magyar Izraelita cz. lapban a zsidók magyarosodását czélzó czikkeket irt.
Munkái:
1. Magyar-héber nyelvtan, a főelemi iskolák felsőbb osztályai számára. (Masslul, Leschon Eber.) Stern M. E. után átdolgozva Pest, 1865. (Pozsony, 1867. Pest, 1870. és Bpest, 1875.)
2. Dath Izrael. Bpest, 1873. (Hittani könyv a gymnasiumok és reál-iskolák számára. Négy kiadást ért.)
3. Emlékül a jövő nemzedéknek. U. ott, 1888. (Konfirmácziós-könyv az ifjúság számára.)
1884-ben Schön Dávid kartársával együtt imakönyvet szerkesztettek, melynek héber részét Bak irta. Jelenleg hittani könyvet ir a polgári leány-iskolák és felső leány-iskolák számára.
Petrik Könyvészete.
Kiszlingstein, M. Könyvészet II. 13.
M. Könyvészet 1884. és önéletrajzi adatok.