ügyvéd, a m. tud. akadémia és Kisfaludy-társaság tagja, szül. 1804. jan. 31. Szűcsiben, Hevesmegyében, ág. ev. vallásu nemes birtokos szülőktől; tanulását 1811-ben Gyöngyösön a Ferencz-rendiek gymnasiumában kezdte és Pesten folytatta; 1818-22-ig a bölcseletet, 1822-23-ban a jogot hallgatta s Pozsonyban 1824-ben végezte tanulmányait. Egy évet törvény-gyakorlaton unokabátyja, Földváry Ferencz hevesi alispánnál töltött. Jelen volt az 1825-27. országgyűlésen mint írnok. Ennek végével Pesten Matkovich protonotárius mellé a kir. tábla jegyzőjeül esküdött fel s 1828-ban ügyvéd lett. 1829-ben Pestre tette állandó lakását. A Pest vármegyei magyar szinháznak, megnyitásától kezdve (1837. aug.) 1838. jun. 5-ig igazgatója volt; ezt ujra átvette 1847. okt. 1-től 1848. jul. 1-ig. Ez év második felében Kossuth Hirlapját szerkesztette. 1849. jan. 1. hevesi birtokára menekült és miután a császáriak Gyöngyöst is megszállták, a Mátrába menekült, melynek környékén, majd Hevesen, majd Nógrádban rejtőzött; míg a hadi koczka fordultával Debreczenbe, innen májusban a fölszabadult Pestre jött. Midőn a kormány innen a Tisza felé vonult, ő is követte azt Szegedre s Aradra; a világosi katastropha után Szatmárban, Külső-Szolnokban és Hevesben bujdosott, míg 1850. juliusban Haynau nyugalmaztatásával ismét Pestre visszatérhetett. 1851. vége felé súlyos kórtünetek jelentkeztek, melyek az agy megtámadtatására mutattak és szellemének is kevés világos perczet engedtek. Meghalt 1858. márcz. 3. Pesten.
Az akadémia első nagygyűlésén 1831. febr. 17. levelező, a másodikon 1832. márcz. 10. a történettudományi osztályban rendes tagjává választotta. A Kisfaludy-társaságnak már alapításakor (1836. nov. 12.) tagja volt. Az akadémia az 1861. decz. 22. tartott közűlésben ülte emlékezetét Toldy Ferencz szónoklata mellett. (A beszéd az Akad. Évkönyv X. köt. VII. dar.)
Első költeménye Toldy szerint a Kisfaludy Aurorájában (1823) jelent meg; azonban már az 1822. Széplit. Ajándékban találunk tőle egy verset Virág Benedekre: Pannonia Flórájához czímmel; azóta mindvégig gyarapította dalaival a szépirodalmi zsebkönyveket, folyóiratokat és lapokat; néhány zsengéjét az Aspasia közölte (1824. Juliusz aláirással); dolgozott a Hebe-be (1826), Vörösmarty Tudományos Gyűjteményébe (1828-30.) és melléklapjába a Széplit. Ajándékba (1822-től), a Koszorúba (1828), Felső Magyarországi Minervába (1829-30.), Társalkodóba (1836. polemiák), Kisfaludy-Társaság Évlapjába (VI. k.), Aradi Vészlapokba (1844), Életképekbe (1844-47.), és az Ellenőr politikai zsebkönyvbe (1847); néprajzi czikkeket írt a Tudomány-Tárba Széplaky Erneszt névvel; első beszélye 1830-ban az Aurorában jelent meg; történeti, dramaturgiai s kritikai czikkei megjelentek az említett időszaki munkákon kívül az általa szerkesztett lapokban és folyóiratokban.
Munkái:
1. Külföldi Játékszin. I. kötet. Kiadja Bajza. Pest, 1830. (Ebben: A gyűrű, vígj. németből Schrőder után Bajza; s Lessing és Schröder irodalmi arczképeik a kiadótól.)
2. Figyelmeztetés pesti könyvárus Wigand Ottó tud és mesterségi közönséges tárára. (Pest, 1830. Kézirata a m. n. múzeumban.)
3. Válasz Döbrentei Gábornak a Conversations-Lexikon ügyében. Pest, 1830.
4. Észrevételek a Conversations-Lexikoni pörhöz gr. Dessewffy József ellen. Székesfehérvár, 1830. (A Kritikai Lapok I. füzetéhez toldalék.)
5. Melyik a valódi Aurora törvény és józan ész előtt. Pest, 1834.
6. Bajza versei. Buda, 1835. (Ism. Rajzolatok. 2. kiadás. U. ott, 1842. arczk.; 3. kiadás: összegyűjtött munkáinak I. kötete, 4. teljesebb kiadás a költő életrajzával Toldy Ferencztől. Pest, 1857.)
7. Pillangó. Külföldi válogatott elbeszélések zsebkönyve, kiadta Széplaki Erneszt. Buda, 1836.
8. Az éjszakamerikai Egyesült országok történetei. 2 kötet. Pest, 1836. (Lardner Hermann utáni ford. szerint Velenczei Gábor álnévvel, csak részben az ő fordítása.)
8. Pesti magyar szinésztársaság törvényei. U. ott, 1837.
9. Munkácsy János huszonhat hazugsága. H. n. (Névt. az Orosz-féle Századunk 1839. 79. sz. mellett.)
10. Szózat a pesti magyar szinház ügyében. Buda, 1839. (Censurai példánya a m. n. múzeumben.)
11. Az emberi mívelődés történetei (Kolb után) németből szabadon ford. 1844. (Tört. Könyvtár. I. II. kötet. Ism. Egyh. Liter. Lap 1844. I. 19-21. II. 6-12. sz.)
12. Az angol forradalom története Dahlmanntól. U. ott, 1844. (Tört. Könyvtár III. k.)
13. Uj Plutarch. A szöveg német eredetiét magyarázta. I. kötet és a II. k. 1. 2. füzete. U. ott, 1845-47.
14. Világtörténet. I. kötet. A hajdankor. 2 részben. Pest, 1845-47. (Ism. Irodalmi Őr 1845. 76. l. Nemzeti Ujság 1845. 168. sz. Budapesti Hiradó 1846. 365. 366. 604. 606-609. 1847. 641-645. 647. sz.)
15. Bajza József összegyűjtött munkái. Pest, 1851. Két kötet. (2. bővített kiadás Toldy Ferencz által hat kötetben. U. ott, 1861-63.)
Szerkesztette a Kritikai Lapokat (1830-36. összesen 7 füzete jelent meg; itt folytatta kritikai táborozásait, melyeket a Társalkodóban kezdett volt meg.); Helmeczy Társalkodóját 1832. első felében szerkesztette s részben maga irta; barátja Kisfaludy Károly halálos ágyán reá bizta az Aurora szerkesztését (1837-ig folytatta); 1837-43-ig Schedel és Vörösmartyval együtt szerkesztette az Athenaeumot és melléklapját a Figyelmezőt; továbbá 1844-ben egyedül a Történeti Könyvtárt; Ellenőr politikai zsebkönyvet 1847-ben; Kossuth Hirlapját 1848. jul. 1-től decz. 31-ig; végre a Futár cz. politikai napilap első és utolsó számát 1849. jul. 1.
Kazinczyval 1822-től levelezett. E levelei megjelentek: Kazinczy F. levelezése Kisfaludy Károlylyal s ennek körével. Pest, 1860. Toldy Ferenczhez intézett levelei két vaskos kötetben a m. tud. akadémia levéltárában őriztetnek. A báró Wesselényi-féle görcsöni levéltárban 3 levele van 1833. és 1837-ből.
Álnevei az említetteken kivűl: Verőczey és Szebeklébi (szini kritikák az Athenaeumban).
Arczképe először a Nemzeti Almanach mellett jelent meg 1842-ben, Barabás rajza, Mahlknecht által aczélba metszve, Vahot Imre, Magyar Irók Arczképcsarnoka I. műlapján Barabás után Rohn által kőre rajzolva és Reiffenstein és Rösch által nyomt. Bécs, 1859. sat.
Philos. Pályamunkák I. 137. l.
Rajzolatok (1836-38. polemiák.)
Honművész 1838. 55. sz.
M. T. Társ. Névkönyve 1839.
Honderű 1847. II. 1. sz.
Croquis aus Ungarn. Leipzig. 1843.
Kisfaludy-Társ. Évlapjai I. VI. Uj Folyam XI. (Névy L.)
Pesti Napló 1853: 1005. 1009. 1858: 44. 45. 1863: 106. sz.
Vasárnapi Ujság 1857. arczk. 1858. 1868. 1886. (Beöthy Zs.) arczk. 1887.
Győri Közl. 1853. 24. sz.
Divatcsarnok 1858. 10. sz.
Szépirod. Közl. 1858. 45. sz.
Illustrirte Zeitung 1858. 776. sz. arczk.
Családi Kör 1860. 9. sz. (Beniczky Emil.)
Uj M. Múzeum 1858. 203.
M. T. Akadémia Évkönyve X. 7. füz. (Toldy emlékbeszéde.)
Budapesti Szemle XIII. 1861. 296. l. XXXI. 1882. (Péterfy Jenő.)
Magyar Irók Arczképei 1858. 55. l. arczk.
Zilahy K., Magyar Koszorúsok Albuma.
Toldy Irodalom Története 1878. Munkái IV. VI.
Egyetemes M. Encycl. V. 329.
Az Orsz. Középt. Tanáregyl. Közlönye 1868. (Lengyel: Az Aurora-köri költészet.)
Csehi Pogány Kornél, Bajza József irodalmi munkássága. Bpest, 1882.
Koszoru (VII. 1882. B. mint lirikus. Lakatos S.)
Magyarország és Nagyvilág 1883. 45. sz. (B. és Kazinczy közötti viszony.)
Szántó Zs., Bajza József. Esztergom, 1884.
M. Helikon I. oszt. 1. k. (Névy L.)
Egyet. Phil. Közlöny 1885. Pauer K., B. mint kritikus és IX. köt.
Lauka, Multról a Jelennek 47. l.
Magyar Polgár 1883. 241. 242. sz.
Pesti Napló 1886. 343. sz. (Beniczky-Bajza Lenke: Emlékezés atyámra.)
Beöthy Zsolt, M. Nemz. Irod. Tört. 5. kiadás.
Salamon Ferencz, Irod. Tanulm. II.
Erdélyi Hiradó 1888. 161. sz. (B. lirája Esztegártól.)
Bártfay László kézirati naplója a nemzeti múzeumban.
Figyelő I-XXVI. k.
Szinnyei Repertoriuma. Tört. I. II.
Petrik Könyvészete, Bibliographiája és gyászjelentés.