orvos-, sebész- és vegyésztudor, az állatgyógyászat mestere, szül. 1786. febr. 12. Debreczenben; középiskoláit szülőföldén a ref. főiskolában végezvén, a pesti egyetemen 1811. aug. 23. gyógyszerészi oklevelet nyert és szülővárosában gyógyszertárt nyitott. Ezt azonban később más kezekre bizván, Bécsbe ment és 1826. nov. 26. az ottani egyetemen a vegytan tudorává lett. Ezután Pesten az orvosi pályán folytatta tanulmányait. 1830. jun. 21. a fogorvoslásból, jun. 22. a szülészetből, jun. 23. az állatorvoslatból nyert oklevelet; jun. 27. orvostudorrá lett; aug. 18. a sebészetnek, aug. 30. a szemészetnek mesterévé avatták. Ezek után a nagyhírű orvos Stahlynak lett assistensévé; kevéssel azután Debreczenben telepedett le mint gyakorló orvos. 1836-ban a frauendorfi kertész-társulatnak, 1842-ben a budapesti orvosegyletnek tagjává választották. Meghalt 1854. április 17. Debreczenben.
Több orvosi czikket irt a M. Orv. és Term. Munkálataiba (1842-43.), M. Orvosi Évkönyvbe (1844.) és a Zeitschrift für Natur- und Heilkunde cz. folyóiratba (1851).
Munkái:
1. Historisch chemische Betrachtung über die Wurzel des männlichen Farnkrauts. Wien, 1826. (Latin czimmel is.)
2. Dissertatio chemico-pharmacologico-medica sistens praeparata quaedam aevo recentiori in usum medicum vocata, simul cum dosi et aplicationis forma. Pestini, 1830. (Latin és magyar szöveggel.)
Lefordította Houwaldnak Hazajövetel cz. szomorujátékát, mely a nemzeti szinház levéltárában megvan kéziratban.
Budapesti Hirlap 1855. 648. sz.
Szinnyei Repertoriuma. Term. és Könyvészete.