curiai tanács-elnök, szül. 1825. márcz. 21. Kozma-Dombján, Zalam., hol atyja, B. József, urad ügyész és birtokos volt; a gymnasiumot 1834-39. Kőszegen végezte; a bölcseletet 1839-41. Zágrábban; a jogot a pozsonyi akadémián 1841-43-ban; ügyvéd lett 1845-ben; azután Zalában tiszt. aljegyző volt 1849. végeig, midőn törvényszéki jegyző lett Zalaegerszegen; 1854-55-ben a soproni főtörvényszéknél tanácstitkár, utóbb törvényszéki biró Zalaegerszegen 1861-ig, midőn a hétszemélyes táblához helyeztetett át. 1860. jul. 1. lett kir. táblai biró; 1861. jul. 1. semmitőszéki biró; 1882. jan. 1. curiai biró; 1886. szept. tanácselnök.
Irt beszélyt és leveleket a Pesti Hirlapba (1845-47-ben) névtelenül. A Jogtudományi Közlönyben (1873.) az enquêteben tartott beszéde jelent meg.
Munkái:
1. A magyar váltó-, kereskedelmi és csődületi törvényben érvényben levő szövegének zsebkiadása. Pest, 1863. (Magyar Törvénytár I. kötet.)
2. Uj magyar-franczia és franczia-magyar szótár. 2. része: Magyar-franczia rész. Pest. 1865. (2. kiadás. Bpest, 1885.)
3. Közhasznu magyarázó szótár a leggyakrabban előforduló idegen szavak megértésére és helyes kiejtésére. Pest, 1865., 2. czímkiadás. Bpest, 1885. (Ism. Család és Iskola.) 3. kiadás. U. ott. 1886.
Petrik Könyvészete 14. 248.
M. Könyvészet 1878. 1885. 1886. és önéletrajzi adatok.