bölcselettudor, a budapesti egyetemen a szláv nyelvészet rendk. tanára, szül. 1852. aug. 10. Uj-Aradon; atyja Á. János, Á. Lajos honvédtábornok testvére, osztályfőnök volt az első magyar miniszteriumban. Felsőbb tanulmányait a budapesti egyetemen kezdte s folytatta 1872-ben Lipcsében, 1873. Berlinben, 1874. Göttingában, hol 1875-ben bölcselettudori oklevelet nyert. 1880-ban lett egyetemi magántanár, 1881-ben a szláv nyelvészet helyettes tanára s a budapesti kereskedelmi akadémia helyettes tanára; 1885-ben egyetemi ny. rendkivüli tanár. Tanulmányutat tett 1882. és 1889-ben Oroszországban.
Értekezései s fordításai orosz nyelvből, megjelentek a következő folyóiratokban: Budapesti Szemle (1879., 1887-88.), Ország-Világ (1881.), M. Nyelvőr (1874., 1881., 1883. és 1885.), M. Tanügy (1883.), Nyelvtudom. Közlemények XVIII. k. (1884.), Korrespondenzblatt d. Vereins f. siebenb. Landeskunde (1880.) és külföldön: Allg. Zeitung (Beilage: 1879, 34., 88. és 89. sz. O. A. betűk alatt.), Globus (1879. 6. sz.) és Archiv für Slav. Philologie. (1880. 1886.)
Munkái:
1. Die Umwandlung der Themen im Lateinischen. Göttingen, 1875.
2. Szlávság a m. kereszt. terminologiában. Bpest, 1884. (Különnyomat.)
3. Gyakorlati orosz nyelvtan. U. o. 1888. (Ism. Egyet. Philol. Közlöny.)
4. Kurze russische Grammatik Leipzig, 1889. (Ism. Archiv für slav. Philologie.)
5. Russische Chrestomathie für Anfänger. U. ott, 1890.
Mangold, Magy. oknyom. történ. 2. kiad. 21. l.
M. Könyvészet 1888. és önéletr. adatok.