jezsuita tanár és hitszónok, szül. 1708. Kassán; 1724. Trencsénben a jezsuita rendbe lépett és Nagyszombatban a bölcseletet és hittudományokat hallgatta s tanulmányait végezve, a humaniorákat néhány évig tanította Sopronban, Nagyszombatban és Kassán; azután egy évig hittéritő, két évig hitszónok volt Nagyváradon és Egerben. 1742-ben megvált a rendtől és világi pap lett. 1745-ben jászladányi, 1748-ig siroki, 1748 végén boldog-ujfalusi pap volt. Meghalt 1750. febr. 15.
Munkái:
1. Celebriores Hungariae Reges cum praeclaris principibus collati, carmine elegiaco. (Kassa. 1734.)
2. Res literaria Hungariae. Cassoviae, 1785. (Névtelenül.)
Catalogus Societatis Jesu 1725-1742.
Horányi, Memoria és Nova Memoria.
Katona, Historia Critica XXXVIII. 847.
Fejér, Historia Acad. Pazman. 58.
Stoeger, Scriptores.
Magyar Korona 1879. 40. sz.
Figyelő II. 177. 184.
Szinnyei József, ifj. M. Irodalomtörténet-Irás Ismertetése. Bpest, 1877. 23.
Petrik Bibliographiája.