mint költőnő, Theone név alatt ismeretes a német irodalomban, szül. 1772. ápr. 19. Semptén, Nyitram., ág. ev. magyar nemes szülőktől; atyja A. Lipót, ausztriai cs. és kir. lovasszázados, később vezérőrnagy volt; leánya Sopronban neveltetett, de szülei korán elhaltak, 1811-ben pedig vagyonának nagy része is odaveszett, és a költészetben keresett vigasztalást. Konrád Dórával, Tiell Mariannával és Pichler Karolinával, mint szintén német írónőkkel, szellemébresztő baráti viszonyban és levelezésben állott; 1818-tól fogva pedig több éven át Zay Mária grófnőnél Zay-Ugróczon tartózkodott. Később Zágrábba költözködött rokonaihoz és ott halt meg 1829. nov. 25.
Munkái:
1. Das Fest der Tugend, ein Schäferspiel mit Chören. Oedenburg. 1798.
2. An Eleonoren Gräfin von Colloredo. geborne Freyinn von Wagenfels. U. ott, 1798.
3. An Eleonoren Gräfin von Pejachevich, geborne Gräfin von Erdődy. U. ott, 1798.
4. Feldblumen auf Ungarns Fluren gesammelt. Jena, 1800 (Tiell Mariannával, ki Nina név alatt irt. 2. kiadás. Jena, 1812.)
5. Neuere Gedichte von Theone. Tübingen. 1806.
6. Die That. Trauerspiel in 5 Akten. Pest, 1817. (Müllner Adolf hires tragédiájának, «Die Schuld» kiegészítése a cselekvény előzményeinek földolgozásával).
7. Gedichte, verb. u. verm. Pesth, 1818. Két kötet.
8. Rettung und Lohn. Lustspiel in 1 Aufz. Agram (1823).
9. Stille Grösse. Schauspiel in 3 Aufz. Kaschau, 1824. (Kézirata a m. n. múzeumban.)
10. Regenda und Wladimir. Schauspiel in 2 Akten U. ott, 1824.
11. Zur feyerl. Jubelfeyer Sr. Excellenz des hochw. Herrn Maximilian Verhovacz von Rakitovitz, Bischof von Agram. Agram (1826).
12. Briefe über einen Theil von Croatien und Italien, an Caroline Pichler. Pesth, 1830.
Költeményei a következő gyűjteményes munkákban is megjelentek: Vaterl. Almanach von Ungarn, 1821, Zerffi és Habermanntól kiadva; Hormayr Taschenbuch-ja 1822. és Archiv-ja 1812. 1826. és 1828; továbbá a Minerva, Aglaja s Iris almanachokban.
Catalogus Bibl. Fr. Com. Széchényi I. 40.
Verein, Ofner-Pester Zeitung 1829. 98. 103. sz.
Honművész 1833. 38. sz.
Wurzbach, Biogr. Lexikon I. 73. (hol az életére vonatkozó külföldi kútfők is föl vannak sorolva.)
Egyetemes M. Encyclopaedia III:
Petrik Bibliographiája.