orosz származású grófnő, szül. 1824. körűl; 1849. okt. 15. egybekelt Batthyányi Arthúr gróffal, kitől később elvált. Mint tragikai szinésznő Budai Júlia névvel 1862. elején föllépett a budai szinpadon. 1863-ban Párisba ment és ott folytatta színi pályáját.
1861. márcz. 4. A honfoglalók cz. drámáját adták a nemzeti színházban. Ezen időtájban szavalta a nyilvánosság előtt Petőfi és Vörösmarty költeményeit; ezután: Hiába beszélnek cz. regényét közlé Huszár Imre ford. a Nefelejts 1860-ban Batthyányiné Eiluj Nixarpa névvel.
Elbeszéléseket írt a következő lapokba: Divatcsarnok (1861), Délibáb (1861) és Nefelejts (1862).
Munkái:
1. On a beau dire. Paris, 1860. (Eiluj Nixarpa álnévvel.)
2. Ilona. Regény 2 kötet. Ford. Ágai Adolf. Pest, 1861. (Eiluj Nixarpa álnévvel. Ism. Divatcsarnok. Eredetije Párisban jelent meg 1860-ban Eiluj Nixarpa névvel.)
3. Két nőszív. Rgény francziából ford. Toldy István. U. ott, 1861. (Batthyányi Arthurné névvel. Ism. Nefelejts.)
4. Szeréndy Ilma naplója. Francziából ford. Toldy István. U. ott, 1862. (Batthyányi Júlia névvel. Ismert. Nefelejts. Eredetije Párisban, 1861.)
5. Quelques feuilles détachées des Memoires de la tragédienne hongroise. Paris, 1863. (Julie b. Apraxin névvel.)
Kiadótulajdonosa és főmunkatársa volt Batthyányi Júlia névvel a Budai Lapok-nak 1863. jan. 25-től jun. 28-ig, mikor a lap megszünt. Arczképe megjelent a Magyar írónők arczképcsarnoka cz. műlapon, melyet Grimm rajzolt kőre és a Pollák-testvérek nyomtattak 1862-ben Pesten.
Emich Gusztáv, Nagy Képes Naptára 1862. 78. l. arczk.
Hölgyfutár 1863. II. 56. 65-69. sz. 1864. I. 39. sz. és a Fővárosi Lapok 1864. 74. sz. (Párisi szerepléseiről.)
Ország-Tükre 1863. 6. sz. Képpel. (Budai-Apraxin Júlia mint Zrinyi Anna. Bulyovszky Gyulától.)
Wurzbach, Biogr. Lexikon XXII. 474.
Lorencz, Catalogue Générale. Paris, 1867. 170.
Gothaisches Geneal. Taschenbuch der Gräfl. Häuser 1887. 68. sz.
Petrik Könyvészete.