Kezdőlap

Apáthy István,

jogtudor, kir. tanácsos, a III. oszt. vaskorona-rend lovagja, köz- és váltó-ügyvéd, a budapesti kir. tudom. egyetemen a váltó-, kereskedelmi-, európai nemzetközi s tengerjog ny. rendes, a törvénykezési rendtartásnak jogosított tanára, a m. tudom. akadémia rendes tagja, országgyűlési képviselő, szül. 1829. aug. 19. Hidján, Tolnamegyében, hol atyja Bezerédj Istvánnál gazdatiszt volt; a gymnasiális osztályokat Nagy-Kanizsán végezvén, a piarista rendbe lépett. A két évi noviciatust Kecskeméten végezte. Részt vett az 1848-49. szabadságharczban mint honvéd tűzérhadnagy; 1849. jul. 2. nagy honvédcsatában Görgei Arthur fővezér az ő két kartácslövésével állíttatá helyre a Monostornál megingott hadi rendet. A világosi kapituláczió után Pesten beiratta magát az egyetemi hallgatók közé; a bölcseleti s jogi tanfolyamok bevégezte után 1857-ben jogtudor és 1859-ben az ügyvédi vizsgálat letétele után ügyvéd lett Pesten. 1870-ben a budapesti egyetemen a váltójog, kereskedelmi- és tételes nemzetközi jog nyilv. rendes tanárává neveztetett ki.

A codificatió terén kifejtett munkásságáért 1874-ben kir. tanácsosi czímet, 1881-ben a III. oszt. vaskorona-rendet kapta. A m. tudom. akadémia 1873. május 21. levelező, 1884. jun. 5. rendes tagjává választotta. 1878-tól fogva országgyűlési képviselő volt. Meghalt 1889. decz. 4. Budapesten.

Munkatársa volt 1869-től fogva a Jogtudományi Közlönynek. Czikkeket irt a Budapesti Szemlébe (1888-89.) is.

Munkái:

1. Váltójogtan. Pest, 1869-70. (Ism. Jogtud. Közlöny 1870.)

2. A magyar váltójog kézikönyve. U. ott, 1871. (2. kiadás. U. ott. 1875.)

3. A polgári törvénykezési rendtartás. U. ott, 1871.

4. A magyar váltóeljárás, tekintettel az új birósági szervezetre. U. ott, 1872.

5. A magyar kereskedelmi törvénykönyv tervezete indokolással. 2 kötet U. ott, 1872-73. (Német fordításban dr. Siegmund Vilmos által. U. ott, 1873.)

6. A magyar váltótörvény indokolással. Budapest, 1873.

7. A magyar büntető törvénykönyv a bűntettekről és vétségekről. U. ott, 1874. (Törvényjavaslat)

8. A magyar csődtörvény tervezete indokolással. 2 kötet U. o. 1874.

9. A kényszer-egyezség a csődeljárásban. U. ott, 1875. (Értek. a társad. kör. III. 1.)

10. A kereskedelmi jog, a magyar kereskedelmi jog alapján. U. ott, 1876. (Az akadémia nagy jutalmával díjazott mű; 2. átdolg. kiadása U. ott, 1884.)

11. Anyagi és alaki váltójog. 2 kötet. U. ott, 1877-78. (Ism. Jogtud. Közlöny 1878. 3. 104. l. dr. Nagy Ferencz.)

12. Tételes európai nemzetközi jog. U. ott. 1878. (2 telj. átdolg. és bőv. kiadás. U. ott, 1888.)

13. A magyar kötelmi jog tervezete indokolással. 3 kötet. U. ott, 1882-85.

14. Anyagi és alaki váltójog. 2. átdolgozott kiadás. 2 kötet. U. ott, 1884.

15. A magyarországi kath. vallási és tanulmányi alapok és alapítványok jogi természetének megvizsgálásáról Jelentés. U. ott, 1884. (Házi Könyvtár. XLIII. gr. Apponyi Alberttel együtt.)

16. A szerzői jogról szóló törvény. U. ott. 1885. (Értek. a társ. tud. kör. VIII. 3. Székfoglaló.)

17. Emlékbeszéd Baintner János lt. fölött. U. ott, 1885. (Emlékbeszédek a m. t. akad. elhunyt tagjai fölött. III. 4.)

18. A magyar csődjog rendszere. 2 kötet. U. ott, 1887-1888.

19. Tételes európai nemzetközi jog 2. telj. átd. bőv. kiadás. U. ott, 1888.

Ezeken kívül a Váltójogtan alapelvei cz. terjedelmes dolgozata a pesti ügyvédi egylet Évkönyvében jelent meg.

M. t. Akadémia Almanachja 1876. 143., 1881. 200., 1886. 233.

Petrik Könyvészete 1860-75.

M. Könyvészet 1876-88.

M. Tud. Akadémia Értesítője XVIII., XIX.

Sturm, Uj országgyülési Almanach.

Vasárnapi Ujság 1889. 50. arczk.

Ország-Világ 1889. 51. sz. arczk.

Kath. Szemle. 1890. (Bozóky) és önéletrajzi adatok.