Apafi Mihály. I. (apa-nagyfalvi),
Erdély fejedelme. A. György és Petki Borbála fia, szül. 1632-ben, Erdélyben. II. Rákóczy György szerencsétlen lengyelországi hadjárata alkalmával (1658.) ő is tatár rabságba jutott; onnan sok ezer tallér váltságon kiszabadulván, 1661-ben erdélyi fejedelemmé emeltetett. Meghalt 1690. ápr. 15. Fogarason. A tudományt és tudós embereket igen szerette, ő maga is klaszszikus míveltségű ember volt, mint Bod irja róla.
Munkái:
1. Az egész keresztyén vallásnak rövid fundamentomi. Gyula-Fehérvár, 1645. (Uj kiadása 1753. H. n.)
2. Marc. Frid. Wendelinusnak a keresztyén Isteni tudományokról irott két könyve. Magyar nyelvre fordítattanak. Kolozsvár, 1674.
3. Universis orbis christiani regibus... Ad sempiternam memoriam. (Kolozsvár, 1681.)
Kéziratban maradt naplójáról (Vehiculu n vitae) és egyéb munkáiról ezt olvassuk A Magyar Nyelvmívelő Társaság Munkáinak elő darabjában (Szeben, 1796.): «1632. 1689. vehiculum vitae. 1690. Első Apaffy Mihály diariuma. Esmét I. Apaffy Mihály fejedelem Protocolluma. Benne: az 1666-beli Békesség pontjai; 1556-ban ifjú János király utazása és magának Apaffynak sok szép Levelei.» Ezek nagyrészt Teleki Mihály irataival a marosvásárhelyi Teleki-féle könyvtárba kerültek és ott találhatók.
Bod, M.-Athenas.
Horányi, Memoria I.
Siebenb. Quart. V. 224.
Sándor István, M.-Könyvesház 245.
Vasárnapi Ujság, 1858. 31. cz. arczk.
Uj M. Muzeum, 1859. I. 517. (A. M. erdélyi fejedelem életéhez, Szilágyi Istvántól.) 1860. II. 178. (A. M. emlékezete, gr. Kemény Józseftől.)
Koszoru, 1865. 2. 3. sz. (A. M. egy ifjúkori munkája.)
Toldy Irod. Története. 1878.
Szinnyei Repertoriuma. Tört. I. II. (Hol az A. M. uralkodására s személyére vonatkozó czikkek és levelei följegyezvék.)
Fabó, Monumenta, IV. 159., 160., 368.
Szabó Károly, Régi M. Könyvtár, I. 331., 480. II. 404., 462.
Beöthy Zsolt, Szépprózai Elbeszélés I.
Figyelő, I. II. VI. X.