kalocsai kanonok, vál. bosoniai püspök, szül. 1815. jun. 15. Kun-Baján, Bács-Bodrogmegyében; 1838. okt. 8. szenteltetett pappá; egy évig káplánkodott, 1839-ben bevitték az érseki udvarba mint iktatót; három év mulva Rudics báró, mint kegyúr meghívta őt az almási plébániára. 1859-ben kalocsai kanonok, 1863-ban apát, 1866-ban bácsi prépost, 1876-ban bosoniai vál. püspök lett. Meghalt 1888. január 14. Kalocsán.
Munkái:
1. Slavjan na svetih dnevih ili blagdanih crkvenih. Kalocsa, 1875. (A szláv ember szent napokon vagy egyházi ünnepek alkalmával.)
2. Naputak za one köji osicaju napast postati Nazarenom. U. ott, 1882. (Utasítás azok számára, a kik elhatározták, hogy nazarenusok lesznek.)
3. Bog csovikom. U. ott, év n. (Isten az emberrel.)
4. Csovik z' Bogom. U. ott, év n. A két utóbbi misekönyv alakjában jelent meg.
Ezeken kívül irt népszerű homiletikai munkákat is, melyeket szintén saját költségén adott ki s ingyen osztogatott. A katholikus bunyeváczok művelésére lapot indított meg: Bunyevacka i Sokacka Novine czímmel; ez melléklapjával a Bunyevacka i Sokacka Vila-val 1870-től 1874-ig jelent meg Kalocsán az ő szerkesztése s kiadásában.
Kalocsai Schematismus.
Bácska 1888. 5. sz.