pécsi orgonakészitő, szül. 1834-ben baranyamegyei Kácsfaluban, mint egyszerű pór szülők gyermeke; 1852-55. asztalosmesterséget tanult Eszéken; 1857. vándor utján Bécsbe került, hol iskolai tanulmányait kiegészítette, a mellett rajzolni tanult és elsajátította a franczia nyelvet. Bécsben 1858. őszén Titz. P. harmonium- és orgonakészítő műhelyében keresett foglalkozást és ott működött 1861-ig, midőn beutazta Németországot, azután Párisba ment, hol 3 évig dolgozott. Végre 1866-ban visszatért hazájába és Pécsett telepedett le. Föllépett az irodalom terén is. A Berlinben megjelenő Orgelbau-Zeitungban több értekezése jelent meg; a pécsi Tanügyi Füzetek hosszabb értekezéseket hoztak tőle a hetvenes években.
Munkája: Az orgona története, lényege és szerkezete. Pécs, 1886. (Ism. Nyirvidék 21. sz.)
Zenelap 1889. 10. sz. arczk.