Andrássy Manó (csikszentkirályi és krasznahorkai gróf),
bölcselettudor, val. b. titkos tanácsos, a m. tud. akadémia lev. tagja s országgyülési képviselő, szül. 1821. márcz. 3. Kassán, az előbbeni A. Károly gróf fia; gymn. tanulmányait Tatán fejezte be; az egyetemi tantárgyakat részben nyilvánosan hallgatta Pesten és tudori oklevelet nyert. Bejárta ezután Olasz-, Német-, Franczia- és Angolországot, később Spanyolországot és Portugálliát; innen kirándult Marokkóba. Ez utjáról a Honderübe (1843.) irt leveleket. 1847-ben Tornában választották meg országgyülési követnek. 1848-ban Torna főispánja lett, s mint ilyen a felső házban foglalt helyet; nem tartott szónoklatokat, inkább torzképeket rajzolt az akkori mozgalmas idők alakjairól, melyeket a közönség nagy tetszéssel fogadott. Résztvett a szabadságharczban is Pákozdnál Gyula s Aladár testvéreivel együtt. 1849-ben, midőn Windischgrätz Bpestet elfoglalta, ismét utra kelt és Bengáliát, Ceylont, Jávát és China partvárosait látogatta meg. Hazatérve az osztrák uralom idején a Tisza-szabályozásnak szentelte munkásságát. 1858. decz. 15. a m. tud. akadémia lev. tagjává választotta. A kiegyezés után Gömörmegye főispánja lett és megmaradt méltóságában a megyerendezési törvény megalkotásáig. 1881. óta mint szabadelvű párti a rozsnyói kerületet képviseli az országgyülésen.
Éremgyüjteménye s drága mű-ritkaságai igen nevezetesek. A m. tud. akadémiára 1000 frt alapítványt tett.
Az Arch. Közl. II. kötetében (1861.) leirta saját gyüjteményéből a kiadatlan magyar érmeket és pecsétgyűrűket hét rajztáblával; több czikket irt a Tisza-szabályozásról és a nemzeti szinházról: a Pesti Naplóba (1853., 1855.), elefántvadászatról és nemz. szinházról (Szépirod. Lapok 1853.), a magyarországi vasgyárak versenyképességéről (Nemzet 1887. 43. sz.)
Munkái:
1. Utazás Kelet-Indiákon. Ceylon, Java, China, Bengal. Pest, 1853. (Kétféle kiadásban jelent meg, a nagyivrétű, eddig legdiszesebben kiállított magyar mű, 16 szines kőrrajzzal jelent meg és bolti ára 32 frt volt p. p. Ism. Pesti Napló 1037. sz. – 2. kiadása. U. ott, 1854.)
2. A hazai vadászatok és sport. U. ott, 1857. (Orczy Béla báróval s többekkel.)
Országgyülési és más politikai beszédei részben önállóan is megjelentek, így az 1887. jún. 5. Rozsnyón tartott beszámoló beszéde. U. ott.
Ferenczy és Danielik, M. Irók I.
Ország Tükre 1863. 1. sz. arczk.
M. Tud. Akadémia Almanachja 1861. 158. és Értesítője XVI. 61.
Rozsnyói Hiradó 1881. 7. sz.
Ország-Világ 1887. 15., 16., 26., 28. sz. arczk.
Sturm, Uj Országgy. Almanach.
Petrik, Bibliogr.