Andrásy Gyula (csikszentkirályi és krasznahorkai gróf),
magyar miniszterelnök, val. belső titkos tanácsos, a m. tud. akadémia tiszt. és igazgató tanácsának tagja, született 1823. márcz. 8. Zemplénben; az 1845-ben meghalt A. Károly fia. Középiskolai s egyetemi tanulmányait bevégezvén, tapasztalatok gyüjtése végett külföldre utazott; onnan visszatérvén a közügyek terén legelőször a Tisza-szabályozás vállalatában vett részt és 1845. decz. a szabolcsi társulat elnökévé választatott. 1847-ben Zemplénm. követe, 1848-ban főispánja volt. 1848/9-ben részt vett több csatában és vitézségével kitüntette magát, 1879. júniusában a nemzeti kormány által kiküldetett konstantinápolyi követnek. A szabadságharcz után két évig Londonban és Párisban élt 1858-ig. Czikkei, melyek a franczia és angol lapokban és folyóiratokban Magyarországról megjelentek, nagy feltünést keltettek. 1861-ben országgyűlési képviselő, 1865-ben a képviselőház alelnöke lett. Deák Ferencz mellett övé a legnagyobb érdem a fejedelem és nemzet közötti kiegyezés létrejöttében. 1867. febr. 17. magyar miniszterelnökké neveztetett ki, egyúttal átvette a honvédelmi tárczát. 1871. novemb. 14. külügyminiszter és a császári ház minisztere lett. 1872-ben Bismarckkal és Gorcsakovval jelen volt a három császár találkozásánál Berlinben. 1874-ben elkisérte ő felségét Pétervárra, 1875-ben Velenczébe, 1876-ban Reichstadtba a czárral való találkozásra; 1876. január 31. átnyujtotta a portánál hires jegyzékét. Részt vett a berlini congressuson. 1879. szept. 22. visszalépett a külügyminiszterségtől. Lónyay gróf halála után a Tiszavölgyi társulat központi bizottságának elnöke, a m. tud. Akadémiának 1876. jan. 10. óta igazg., 1888. máj. 4. pedig tiszt. tagja. 1867. a szent Istvánrend nagykeresztese, 1877. arany gyapjas vitéz, első osztályú spanyol grand és számos rendjel tulajdonosa. 1878-ban altábornagygyá neveztetett ki. Meghalt 1890. febr. 18. Voloscában.
Az irodalomban: Észrevételek a B.-P. Hiradó: Legyünk őszinték czímű czikkeire, dolgozatával lépett föl a Pesti Hirlapban, Deák Ferencz zalai körlevelét védelmezvén meg Dessewffy Emil gr. ellen. (1846. máj. 21. 678. sz.) A Pesti Naplóban (1865. 179. sz.) írta: Néhány igénytelen szó a szabadelvűekhez a Lajthán túl cz. czikkét, szintúgy neve aláírása nélkül a conservativek ellen ugyanoda 1866-ban több czikket; végre a megyei kérdésben írt a Hon-ba.
Munkái:
1. Andrássy Gyula gróf 1861. máj. 23. tartott országgyülési beszéde. Pest, 1861. (Szentiványi Károly és Gorove István beszédeivel együtt)
2. Gr. Andrássy Gyula beszéde, melyet S.-A.-Ujhelyen választói előtt tartott. U. ott, 1869. (Deák Ferencz beszédjével együtt.)
3. Andrássy Gyula gróf beszéde az osztrák delegáczio költségvetési bizottságának 1878. nov. 30. ülésében. Bpest. 1878.
4. Andrássy Gyula gróf beszéde a véderő-törvényjavaslat tárgyában. U. ott, 1889. (Olcsó Könyvtár 161.)
Politikai s országgyülési beszédeinek összegyüjtésével most foglalkozik Léderer Béla. Arczképe: Bécsben Steurer Ignácz kőny. intézetében: A pozsonyi országgyűlés 1848. márcz. 15. bécsi küldöttségének arczképei cz. műlapon (közölve a Vasárn. Ujság 1877. 12. sz.); továbbá Pollák testvérek kőnyomdai műintézetében jelent meg 1865-ben a Nefelejts mellett és szintén kőnyomatban Vereby Soma Honpolgárok Könyvében (1874.)
Nevét Andrásy-nak írta.
M. Hirlap 1851. 568. sz.
Vasárnapi Ujság 1861. arczk.
Sürgöny 1862. 68. 71. sz.
Ország Tükre 1862. arczk.
Kákay Aranyos, Ujabb Árny és Fényképek.
Magyarország és a Nagyv. 1866. arczk., 1867. arczk., 1871. arczk., 1878. arczk., 1879. arczk.
Hazánk és a Külföld 1867. arczk., 1871. arczk.
Wyatt, Hungarian Celebrities. London, 1871.
P. Napló 1873., 248., 1880. 217. 1880. 48-51. sz.
Athenaeum 1873. 1874. (Horn Ede.)
Asbóth János, Irod. és Polit. arczképek.
Vereby Soma, Honpolgárok Könyve IX. 1874. arczk.
Sopron 1878. 25.
Fünf Jahre Andrássy'scher Staatskunst. München. 1878.
Grof Andrássy auf der Anklagebank der Delegationen. München, 1878. Főv. Lapok 1879. 235.
Szolnok-Doboka 1879. 1. sz.
M. Salon 1888.
Asboth János, Udvarias levelek gr. Andrássy Gyulához. Bpest, 1878.
Graf Andrássy und seine Politik, Wien, 1871.
Wurzbach, Biogr. Lexikon XXII. Nachtrag.
Petrik Könyvészete.
Szinnyei Repertoriuma. Tört. I. II.
M. Könyvészet 1878.
Bismarck, Zwölf Jahre deutscher Politik. Leipzig, 1884.
Dr. Halász Sándor, Országgy. Almanach. Bp. 1887. Főrendiház.
Nemzet 1889. 346. 1890. 48. 49-51. sz. (Kónyi Manó.)
1890: Budapesti Hirlap 48. rendk. 49. sz. (Kónyi.)
Pesti Hirlap 49. sz.
Egyetértés 48-51. sz.
Pester Lloyd 40-41. esti k. és 49-50.
Fővárosi Lapok 49-51. sz.
Neues Pester Journal 49-51. sz. (Kónyi.)
Kimerítő életrajza a Times 1890. február 19. számában.
Vasárnapi Ujság 1890. 8. sz. arczk. és kezeirásával.
Budapesti Szemle 1890. ápril havi füzete. (Kónyi.)